Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
76 TAKÁCS TIBOR vánulásában, az állam hatalmának és illetékességének növekedésével azonban egyre több helyi intézkedés igényelte a központi kormányzat jóváhagyását, aminek következtében az 1930-as évek második felében a jelentéktelenség tudata, és ennek következtében a lehangoltság és a közöny jellemezte a képviselőtestületet.15 7 Nem volt ez másként Nyíregyházán sem. Bácsfalvy Antal tanár, városi képviselő így írt erről: „Nyíregyháza csak egy kis része az összefüggő nagy magyar életnek és alig lehet olyan újításokat követelni, hogy azok ne érintenék az országos politikát is. Úgy látszik, azért is látogatja oly kevés képviselőtestületi tag a városi közgyűléseket, mert úgy gondolják, úgyis hiába minden, a nagy dolgok az országos politikától függenek, az apró-cseprő dolgokért meg nem érdemes fáradni."15 8 A közgyűlések számának csökkenése és a testület szavazógéppé válása következtében a városi képviselők szerepe jóformán évi hat-nyolc alkalommal az előterjesztésekre való rábólintásban merült ki. Az érdemi döntéshozatal egyre inkább a szakosztályokhoz és a helyi bürokráciához helyeződött át. Kialakult tehát egy szűkebb réteg, amely a döntéshozatali-befolyásolási kompetenciával potenciálisan felruházottak körén belül is kisajátította a döntéshozatalt. Bár ettől még a döntéshozatal joga és felelőssége végső soron a képviselőtestületi tagokat illette, felvetődhet a kérdés, hogy nem máshol kellene-e meghúzni a helyi elit határait. Amennyiben mégis ragaszkodunk a képviselőtestülethez kapcsolt elit-fogalom érvényességéhez, akkor is egészen nyilvánvaló, hogy a városi elit egyik fő funkciója, a városi közösség, a helyi társadalom közös céljainak és feladatainak, a helyi közérdeknek a megfogalmazása, „tudatos kiformálása" egyre inkább az elit egy szűk csoportjának, a helyi bürokráciának a kompetenciájába került. Egy olyan bürokráciáéba, amely fölött a helyi társadalom egyre inkább elvesztette az intézményes ellenőrzést. THE URBAN ELITE AT NYÍREGYHÁZA IN THE FIRST HALF OF THE 20th CENTURY by Tibor Takács (Summary) The researchers of the Hungarian local elites have hitherto generally concentrated on the greatest tay-payers. The present study, however, broadens the concept to include the elected and ex officio members of the local body of representatives. The study aims to present the local elite of Nyíregyháza mainly focusing on the town assemblies instead of analysing the transformations of its social structuré. Whereas in the early years of the century only one quarter of the representatives attended regularly the municipal assemblies, by the late 1910s this proportion came close to one third. In the 1930s it further increased to reach a top of 40%, only to fall back by the end of the period to the level of the 1920s. Most populous were the elective and solemn assemblies. The representatives paid exceptional attention to the election not only of the officials but also to that of the members of different committees and to personal affaires in general. Most active were the ex officio urban officials, whereas most of the passive members came from the merchants and lawyers who were members of the town council by virtue of the amount of the tax they paid. No direct connection between the number of the attending representatives belonging to the same profession and the matter of a given 157 Koncz: i. m. 144. 158 Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. dec. 24. 15.
