Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA? 773 helyzetet.10 8 A hazai konzervatívok vezetői, Apponyi György és Dessewffy Emil pedig Széchenyivel egyeztetett ellenlépéssorozat szervezésébe kezdtek,10 9 s ennek során is bizonyították, hogy a gazdasági modernizáció az ő politikai önképükben is egyre fontosabb szerephez jutott.110 Batthyány Kázmér szerint a védegyleti mozgalom Magyarország és az örökös tartományok kapcsolatát természetesen érintette.11 1 S úgy vélekedett, hogy ennek a keretében megfogalmazható olyan egyenjogúságon alapuló kapcsolat, amely a fejlettségbeli különbséget nem tagadja le, de igazságosabb rendszer bevezetését (főként az adóztatásban) kezdeményez. Hiszen a „közlekedési eszközök és a pénzforgalom" szervezése mellett az ország „csak bel közteherviselés mellett képes fejlődni", amelyhez közjogi szempontokat különösebben nem mérlegelő formában fűzte hozzá, hogy „nem foghatom meg, mi köze lehet többé szomszédunknak ahoz, vagy mit avatkozhatik többé az austriai kormány abba, mivel s mennyivel s hogyan járul a maga státus költségeihez a magyar; de ellenben megvallom, sőt állítom hogy ettől őrizkedni a Magyar Fejedelem egyik legfőbb, s legelsőbb kötelessége".112 A Védegylet különösen érzékeny terepen jár - ismerte el, de a „tagadhatatlan nehézségek mellett is [...] a kiegyenlítést" nem tartotta lehetetlennek. Kétségtelenül újszerű megközelítésben, egyenjogúságon alapuló kereskedelmi szerződés megkötésére tett ajánlatot, amelyet az országgyűlés léptetne életbe, s ez a következő szempontokra épülhetne: 1.) „a magyarnak diplomaticus alapon fennálló alkotmányos függetlenségét szorosan fenntartja", 2.) „kereskedési viszonyait javítván, a külföldivel szabadabb s viszonosan hasznos érintkezést" tesz lehetővé, 3.) „egy korona alatti szomszédainkkal pedig ha lehet, csak annál őszintéb s barátibb szövetséget képes kieszközölni, úgy hogy egyik érdeke ne fogja sérteni a másikét".113 A szövetség keretében — a birodalom egységének a fenntartása mellett11 4 — a szerződés tényezői a közös kiadásokról is gondoskodnak - zárta le javaslatát Batthyány, mégpedig abban a szellemben, hogy „valahányszor közbirtok, vagy közérdekről lesz szó, aránylagosan járuland ő is (a magyar fél - V.J.) a költséghez, az ausztriai pedig nem irigylendi neki aránylagos hasznát s részvétét".115 108 Bártfai Szabó László i.m. (И. k,) 488-489, 496. 109 Uo. 487-^488. - Apponyi György Széchenyihez 1845. február 14-én: „es handelt sich um die jetzige Stellung des Védegylet, des Kossuth und consorten? - um unsere Schritte darnach richten zu können"; majd február 19-én: „Mit Ungeduld erwarte ich auf meine hinsichtlich Kossuths und Schutzvereins deine und Emils Ansichten; einstweilen arbeiten wir hier tüchtig vor, und wenn Du kömst, werden wir Dir schon so manches project auf dem Felde des mater[ialen] Fortschrittes mittheilen, und Deine mächtige Mitwirkung erbitten können." 110 Dénes Iván Zoltán: Konzervatív identitás, I—II. Világosság, 1982. 344. 111 A reformellenzék gazdasági önrendelkezésről vallott véleményéről: Szabad György: Magyarország állami önállóságának kérdése a polgári átalakulás korában. Bp, 1986. 27. 112 Magyar Szózatok, 54-55. (Kiemelés - V.J.) 113 Uo. 45. - A vámszövetség gondolata Kossuth 1846. augusztus 20-i védegyleti beszéde alapján készült értekezésében is megfogalmazódott, lásd uo. 206-217. 114 Elszakadásra a Védegylet többi vezetője sem gondolt. Lásd például Kossuth 1844-ben elmondott és Szabad György által idézett beszédét: i.m. (1986) 29. - Ennek ellenére a Védegylet említett üléséről készült titkosrendőri jelentés beszámolt, talán a megrendelők szellemét és várakozásait kiszolgálandó, elszakadási szándékokról. - Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen (szerk, bev.: Barta István). Bp, 1951. 260. 115 Magyar Szózatok, 61..
