Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
70 TAKÁCS TIBOR ezelőttieknél több gonddal folynak le majd".14 0 Gyökeres változásra mindazonáltal nem került sor, a szakosztályi ülések lefolyása nem sokban térhetett el a képviseleti közgyűlésekétől. A többség elmaradásának okát egyesek az ülések időpontjában látták. Korompay Károly indítványára a képviselőtestület 1936. április 3-i közgyűlésén egyhangúlag elfogadta, hogy a szakosztályok ülései a jövőben délután négy óra helyett öt órakor kezdődjenek, amivel „lehetővé kívánja tenni, hogy a szabadpályán működő és ekként a korábbi délutáni órákban elfoglalt bizottsági tagok a szakosztályi üléseken minél nagyobb számban jelenhessenek meg".14 1 A szakosztályi ülések lefolyásáról, a megjelentek tevékenységéről még kevesebbet tudunk, mint a képviselőtestületi közgyűlések esetében. Az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek csak a résztvevők neveit és az egyes előadók által előterjesztett témák ügyiratszámait tüntették fel. Kevés az olyan sajtótudósítás is, amely részletesebb és mélyebb bepillantást engedne a szakosztályi ülések munkájába. Ezek alapján nagy vonalakban csak azt állapíthatjuk meg, hogy az agilis személyek köre — a képviseleti közgyűlésekhez hasonlóan — meglehetősen szűk volt, ugyanazokkal a nevekkel találkozunk 1918-ban, mint 1929-ben vagy 1939-ben. Ám a beszámolókból arra is következtetni lehet, hogy a szakosztályi ülések még a két világháború közötti időszakban sem nélkülözték a hozzászólásokat, az alapos és kimerítő tárgyalást, sokszor a személyeskedésig is menő élénk vitákat. Teljes egészében fennmaradt az 1935. június 7-i együttes szakosztályi ülésen elhangzott hozzászólások szövege. Ez alapján bepillantást nyerhetünk a legfontosabb városi ügyek alapos és beható tárgyalásának és megvitatásának mikéntjébe. A szakosztályi ülés két napirendi pontot tárgyalt, a hűtőház létesítéséről szóló javaslatot és a Korona szálló felújításának elnapolását. Bár a tanácskozáson részt vevők számát nem ismerjük, a tagság aktivitásáról sokat elárul, hogy az első tárgyhoz csak tíz, míg az utóbbihoz mindössze három személy szólt hozzá. Ezek szinte kivétel nélkül dicsérték a polgármesteri előterjesztések alapos és kidolgozott voltát, és valamennyien elfogadásra ajánlották azokat. Lényeges és döntő elvi kérdést csupán Sikorszky István iparfelügyelő vetett fel, aki rámutatott arra, hogy a szakosztály tagjai még azt sem tudják, hogy a hűtőházat üzemeltető részvénytársaság mit és hol akar megépíteni, ezért azt javasolta, hogy a szakosztály küldjön ki egy négy-öt fős bizottságot a tervek megtekintésére és áttanulmányozására, majd ennek a bizottságnak a jelentése alapján tárgyalják újra a kérdést. Javaslatát társai tiltakozással fogadták és elvetették.14 2 (A polgármesteri javaslatot a szakosztályok után a képviselőtestület is elfogadta.14 3 ) A szórványos adatokból úgy tűnik, hogy nemcsak a városi elit, hanem az „elit elitje" sem mutatott nagyobb érdeklődést saját feladatai iránt. Hiába vol-140 Nyírvidék, 1918. jan. 25. 2. A tagok nagy számban jelentek meg az egy hónappal később megtartott ülésen is, ahol nagy alapossággal vitatták meg az ügyeket. L. Nyírvidék, 1918. febr. 22. 3. 141 SZSZBL V B. 181. 75. köt. Kgy. 200/1936. К 4832/1936. 142 A hozzászólások szövege az 1935. évi közgyűlési jegyzőkönyvek első kötetének végére van befűzve. L. SZSZBL V B. 181. 73. köt. 143 SZSZBL V B. 181. 74 köt. Kgy. 515/1935. К 13506/1935.
