Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
760 VELIKY JÁNOS kében. Török Pál öccse 1848. március 17-én beszámolt arról, hogy az óvatos debreceni püspököt, Szoboszlai Pap Istvánt is foglalkoztatta ez az ügy: „nagyon sokat főzte a fejét minapában a Batthyány Kázmér házassága ügyében, felolvasta az e tárgyban küldött válaszát Vay Miklóshoz (a báró az egyházkerület Pozsonyban, az országgyűlés felső tábláján saját jogon megjelenő főgondnoka, aki a kialakult gyakorlat szerint a Debrecenből érkező petíciókat folyamatosan előterjesztette és képviselte - V.J.), s azt hiszem, hogy ettől visszarőkönyödhetik az ellenfél".38 A figyelem nem meglepő, hiszen a vallási sérelmek — közöttük a vegyes házasságok, az áttérések, az iskoláztatás körül tapasztalható anomáliák — erősen foglalkoztatták a református egyház vezetőit, s erre vonatkozó álláspontját Szoboszlai Pap István terjedelmes memorandum formájában már korábban, 1848. január 10-én kifejtette a Tiszántúli Egyházkerület konzisztóriumi ülésén.39 Március 22-én pedig, ugyancsak Szoboszlai előterjesztésére, a tiszántúliak „a jogok méltánylásának ezen szerencsés napjaiban" a protestánsok vallásügyi kívánalmait ugyancsak felküldték Pozsonyba, amelynek első pontjában az „általános lelkiismeret szabadságot, hitfelekezetek közötti teljes és tökéletes egyenlőséget és viszonosságot, következésképpen az uralkodó és bevett vallásoknak nevét, emlékezetét, eszméjét is örökre" megszüntetni javasolták.4 0 A sérelmek felsorolásának eme politikai tekintetben is4 1 figyelemre méltó folyamatába óhajtották bekapcsolni a dunamellékiek Batthyány Kázmér házasságának ügyét, erre gondolt Polgár Mihály szuperintendens is, amikor kifejtette: szerencsés, hogy a Batthyány házassága körül kialakult bonyodalom „épen országgyűlés alatt jött elő — többeken kívül a tárgy érdekében is egy derék petítió küldetne fel a jövő gyűlésünkből — vagy amit még inkább szeretnék - a már sokára nem halasztható konventből".4 2 Ez a törekvés, amely a vallási egyenlőség ügyét a politika fórumaira igyekszik emelni, azért figyelemre méltó, mert a vallásszabadságért folytatott küzdelem a politikai szabadságteremtés előszobájának, fontos kiinduló pontjának és mozgató elemének tekinthető, hiszen a kontinens szabadságteremtő fórumai — gondolkodók, forradalmak és parlamentek egyaránt — munkájukat nem egyszer a protestánsok (el nem ismert felekezetek) egyenjogúsításával kezdték, s egyébként maga a politikai változás is gyakran egyházi színezetet öltött.43 A szerepkörök alkotmányos természetű változását mutatja, hogy e „szabadságteremtő konfliktus" végére már Deák Ferenc igazságügyminiszter, az első felelős kormány tagja az új alkotmányos értékrend szellemében, mintegy az állam polgári „kívülállásának" jelzése mellett tett pontot, elismerve törvé-38 Török József levele uo. 969. 39 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. I.l.b.120. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1848. 2521. Szoboszlai Pap István vallásügyi előterjesztése. 1848. január 9. - Lásd ehhez: Varga Zoltán: Szoboszlai Pap István. Debrecen. 1934. 290-294. 40 Uo. 41 A jogi szakirodalom a vallásszabadságot az első generációs jogok közé sorolja. Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Bp., 1998. 42 Ráday Levéltár. C/93.15.873. Török Pál levelezése, 1848-1852. 43 Lásd ehhez az angol párhuzamot: Ludassy Mária: A toleranciától a szabadságig. Bp., 1992. 78., passim.
