Századok – 2006
MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751
752 VELIKY JÁNOS Maga is — miként a hazai rendiség egésze3 — számos csoportérdek szerint, a műveltség, birtokainak állapota vagy az államhoz (udvarhoz, s annak reprezentációs központjaihoz) fűződő kapcsolat tekintetében erősen tagolódott és ez a modernizációhoz való viszonyban meglehetős sokszínűséget eredményezett.4 Ha mindezek figyelembe vételével közelítünk a nemesi életpályákhoz,5 nevezetesen Batthyány Kázmér átalakulásban vitt szerepeihez, valószínűleg közelebb kerülünk magához a polgárosodáshoz is. Hiszen Batthyány Kázmért pályáján az új eszmék és érzelmek, továbbá a korszerű egyéni és közösségi érdekek illetve a változást követelő körülmények, amelyekben képes volt korszerű módon fellépni (mely eszméket tekintett önmaga és az ország számára társadalmilag relevánsnak, s melyek képviseletére vállalkozott), modern szerepkörteremtő funkcióval bírtak, s ezek őt a polgárosodás útjára vitték. Az életének 30-as éveiben járó gazdag, délvidéki mágnás az 1840-es évek elején tűnt fel a hazai politikai közéletben. Mint a vezető mágnás családok egyikének tagja,6 rendszeresen megjelent az ország reprezentációs központjaiban, Budán és Bécsben csakúgy, mint Pozsonyban: részt vett Pozsonyban az országgyűlések felső táblájának ülésein, ahol gyakran fejtett ki újszerű álláspontot. Véleményt alkotott az országgyűlések asztalán fekvő ún. „korkérdésekről", s nem csupán a részlet-elemek, hanem azok egymáshoz fűződő viszonya is érdekelte, amely többek között abból az érvelésből is kiderül, ahogyan egy alkalommal a felső táblán az ősiség eltörlésének indokaira rámutatott, például arra, hogy haladni kell előre, hiszen a törvényhozás már számos esetben „csorbát" ejtett ennek az alaptörvénynek az oldalágain: „Emlékeznek a mélt. Fő-RR. az úrbéri törvényekre, pesti hidra, a kisajátítási és vasutakróli törvényekre"!7 A „korkérdések" közül kezdetben — elismerve és betartva a logikai és a megvalósíthatósági sorrendet — az első generációs szabadságjogokra fordította figyel mét, így ennek keretében az országgyűléseken — liberális társaihoz hasonlóan — gyakran felszólalt a börtönviszonyok javítása érdekében csakúgy, mint az egyénekkel szemben elkövetett vármegyei túlkapások ellen vagy az ártatlanság 3 A hazai nemesség a rendiség hosszú, több évszázados korszakában mindvégig igen tagolt volt: Maksay Ferenc: „A sok nemes országa". In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984.; Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása, I—II. Századok, 1942. - Varga János a jobbágyság történetén keresztül bemutatta a magyar rendiség sokszínűséget: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556-1767. Bp., 1969., illetve A jobbágyi fóldbirtoklás típusai és problémái, 1767-1849. Bp., 1967. 4 A magyar arisztokrácia késő feudáliskori történetéről: a Domanovszky Sándor szerkesztésében az 1930-as években megjelenő birtoktörténetek, illetve körükben a modernizáció előrehaladásáról: Szabad György munkája az Eszterházyak tatai-gesztesi uradalmáról (1956) és Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom, 1790-1848. Bp., 1948. - A magyar nemesség sorsának alakulásában a reformkorban a tőkés viszonyok mindinkább meghatározó szerepet játszanak: Ungár László: A magyar nemesi birtok eladósodása. Századok, 1935.; Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai. Történelmi Szemle, 1958. 5 A polgárság esetében az életpályavizsgálatok kiemelkedő eredményeket hoztak. Lásd Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873-1917. Bp., 1979. 6 Tóth Lőrincz: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai, I—II. Budapesti Szemle, 74. k., (1893), I. rész. 320., 335., illetve Horváth Jenő: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai. Budapesti Szemle, 228. k., (1933) 129-136. 7 Batthyány Kázmér 1844. március 1-én a főrendi tábla CXI. ülésén elmondott beszéde. Fő-Rendi Napló. Pest. MDCCCXLIV Ш. k„ 196.
