Századok – 2006

MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751

MŰHELY Veliky János HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA?* (Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei) Ma valószínűleg nagymértékű véleményegyezés létezik a magyar törté­netírásban arról, hogy a legintenzívebb társadalmi változások egyikét, a polgá­rosodást nehéz leírni osztálykeretek között. Ugyanis mint minden változás, így a polgárosodás is kezdetben átmeneti jelenségek sokaságának folyamatszerű el­rendeződése, amely egy idő után ugyan szociológiai csoporttá áll össze, de addig sokszínű jelenségként meglehetősen szabálytalanul, mondhatnánk szerepkörök formájában szétterül a társadalom arculatán, ezért osztálykeretek között ne­héz megragadni. Az összerendeződés folyamata jól nyomon követhető a népes­ségstatisztikák tabelláin, ahol egyes társadalmi kategóriák rendre eltűnnek, mások pedig besorolódnak a felmérendők közé, de például megjelenik az 1848-as választójogi törvényben is, amikor a neves és kitűnő társadalmi ismeretekkel rendelkező jogalkotók az értelmiségi kvalifikáció megfogalmazásakor az össze­foglaló kategóriát („értelmiség") még nem említik, mert valószínűleg még nem volt használatos, és csupán felsorolják a csoportot heterogén módon kitöltő részelemeket (tanár, lelkész, újságíró stb.) Másrészt talán az sem vitatható, hogy a polgárosodás nem tekinthető bár­mely osztály vagy rend kizárólagos teljesítményének, nem köthető egyetlen csoport (ide értve a polgárságot vagy annak egy rétegét) megjelenéséhez. Nem vezethető le egyetlen struktúrából, hiszen a változásokban részt vevő társadal­mi elemek és szerveződési formák (kulturális, gazdasági, politikai stb.) nem rendeződnek egymás alá, hanem egymás mellett, önállóan (rendszerekként, al­rendszerekként) haladnak, még ha időnként szoros kapcsolatba is kerülnek egymással.1 A polgári átalakulás a társadalom közös teljesítményének tekinthető, így persze összekapcsolódott a nemesség sorsával, tudjuk ugyanis, hogy bármely átalakulás a korábbi elitek ellenállása mellett nehezen, közreműködésével vi­szont sokkal eredményesebben valósítható meg. A magyar nemesség, európai társaihoz hasonlóan,2 sokféle módon kapcsolódott az átalakulás folyamatához. * A tanulmány elkészítéséhez a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány nyújtott segítséget. 1 Erről Niclas Luhmann: Soziale Systeme. Grundrisse einer allgemeinen Theorie. Frank­furt/Main. 1984. 2 Volker Press: Adel im 19. Jahrhundert. Die Führungsschichten Alteuropas im bürgerlich­bürokratischen Zeitalter. In: Der Adel an der Schwelle des bürgerlichen Zeitalters, 1780-1870. Hrsg.: Armgard von Reden-Dohna und Ralph Mellville. Stuttgart. 1988.

Next

/
Thumbnails
Contents