Századok – 2006

MŰHELY - Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei 751

MŰHELY Veliky János HOGYAN POLGÁROSODOTT A MAGYAR ARISZTOKRÁCIA?* (Batthyány Kázmér társadalmi és politikai szerepkörei) Ma valószínűleg nagymértékű véleményegyezés létezik a magyar történetírásban arról, hogy a legintenzívebb társadalmi változások egyikét, a polgárosodást nehéz leírni osztálykeretek között. Ugyanis mint minden változás, így a polgárosodás is kezdetben átmeneti jelenségek sokaságának folyamatszerű elrendeződése, amely egy idő után ugyan szociológiai csoporttá áll össze, de addig sokszínű jelenségként meglehetősen szabálytalanul, mondhatnánk szerepkörök formájában szétterül a társadalom arculatán, ezért osztálykeretek között nehéz megragadni. Az összerendeződés folyamata jól nyomon követhető a népességstatisztikák tabelláin, ahol egyes társadalmi kategóriák rendre eltűnnek, mások pedig besorolódnak a felmérendők közé, de például megjelenik az 1848-as választójogi törvényben is, amikor a neves és kitűnő társadalmi ismeretekkel rendelkező jogalkotók az értelmiségi kvalifikáció megfogalmazásakor az összefoglaló kategóriát („értelmiség") még nem említik, mert valószínűleg még nem volt használatos, és csupán felsorolják a csoportot heterogén módon kitöltő részelemeket (tanár, lelkész, újságíró stb.) Másrészt talán az sem vitatható, hogy a polgárosodás nem tekinthető bármely osztály vagy rend kizárólagos teljesítményének, nem köthető egyetlen csoport (ide értve a polgárságot vagy annak egy rétegét) megjelenéséhez. Nem vezethető le egyetlen struktúrából, hiszen a változásokban részt vevő társadalmi elemek és szerveződési formák (kulturális, gazdasági, politikai stb.) nem rendeződnek egymás alá, hanem egymás mellett, önállóan (rendszerekként, alrendszerekként) haladnak, még ha időnként szoros kapcsolatba is kerülnek egymással.1 A polgári átalakulás a társadalom közös teljesítményének tekinthető, így persze összekapcsolódott a nemesség sorsával, tudjuk ugyanis, hogy bármely átalakulás a korábbi elitek ellenállása mellett nehezen, közreműködésével viszont sokkal eredményesebben valósítható meg. A magyar nemesség, európai társaihoz hasonlóan,2

sokféle módon kapcsolódott az átalakulás folyamatához. * A tanulmány elkészítéséhez a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány nyújtott segítséget. 1 Erről Niclas Luhmann: Soziale Systeme. Grundrisse einer allgemeinen Theorie. Frankfurt/Main. 1984. 2 Volker Press: Adel im 19. Jahrhundert. Die Führungsschichten Alteuropas im bürgerlichbürokratischen Zeitalter. In: Der Adel an der Schwelle des bürgerlichen Zeitalters, 1780-1870. Hrsg.: Armgard von Reden-Dohna und Ralph Mellville. Stuttgart. 1988.