Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
730 HERMANN RÓBERT nem keríttettek.29 8 Kell a Mihály-ezred után is küldeni, végre mégis csak sikerülend őket behozni.29 9 Ha Kmety30 0 tegnapelőtt határozottan nem mondja, hogy ő az ellenséget megtámadja, a csornai ütközet helyett pápai vagy győri lett volna, azaz megtámadt volna bennünket az ellenség.30 1 A tábori kémek engem ki nem elégítenek, majd küldök én is, és ha feljebb jövünk, Morvaországba is küldendek jó hazafi tótokat. Isten veled. Esztergám, június 15-kén d[éllu[tán] 2 órakor leghűbb barátod Ludvigh János Eredeti sk. tisztázat. „Közlönybe, jún. 16." Mellete az elkészült kivonat. MOL OHB 1849:8217. 50. Esztergom, 1849. június 15. Ludvigh jelentése Duschek Ferenc pénzügyminiszterhez Gróf Török tábornok úr30 2 jelentése szerint a sáncolásoknál alkalmazott munkások holnap okvetetlenül kifizetendők, mivel élelem hiányában vannak, 298 A 12. (Nádor) huszárezred századai 1848. októberében megpróbáltak hazaszökni Csehországból, de ez csupán néhány századnak sikerült. 1849. júniusában a cs. kir. hadügyminisztérium Csehországból Ausztrián át Eszak-Itáliába indította az alakulat megmaradt századait. Az 1. őrnagyi osztály egyik százada Udvardy Ferenc őrmester vezetésével a Linz környéki Losensteinleiten faluból június 4-én megszökött, s június 8-án Pinkafőnél lépett magyar földre. Június 10-én az ezredesi osztály 108 huszára fényes nappal indult haza Trieben városából Gyökeres András és Kőmíves János tizedesek vezetésével. Még ezen a napon Leoben közelében cs. kir. gyalogságba ütköztek, s a harc folyamán 6 halottat és 4 sebesültet veszítettek. Az osztag kettészakadt, egy 25 főnyi csapat St. Michaelnél megadta magát, a többiek folytatták útjukat. Az est folyamán áttörte Bruck an der Muron, de végül Kapfenbergnél kénytelenek voltak megadni magukat. Június 12-én a karinthiai Althofenből az alezredesi osztály 1. százada Szokolay János őrmester vezetésével szökött meg. A mintegy 60 főnyi osztag másnap, 13-án Gamsnál egy szorosban túlerejű cs. kir. gyalogságba ütközött, és elkeseredett küzdelem után fogságba esett. Az elfogottakat megtizedelésre ítélték: június 23-án Bruckban hat, július 6-án Marburgban hét huszárt végeztek ki. Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Bp., 1941. 100-107. 299 A cs. kir. 37. (Mihály nagyherceg) gyalogezred 1. és 2. zászlóalja külföldön szolgált; a 3. zászlóalj mindvégig részt vett a szabadságharcban. - Ludvigh még jún. 10-én tudósította Kossuthot, hogy az ezred két közvitézét Linzben állítólag főbe lőtték, mert társaikkal együtt haza akartak térni. Eredeti sk. tisztázat. MOL OHB 1849:7815. Közli Waldapfel Eszter IV 53-54. 300 Kmety György (1813-1865), cs. kir. főhadnagy a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredben, 1848. okt. 19-től honvéd százados, okt. 30-tól őrnagy, dec. 20-tól alezredes, dandár-, 1849. febr. közepétől hadosztályparancsnok, ápr. 14-től ezredes, jún. 26-tól vezérőrnagy, a 15. önálló hadosztály parancsnoka. Emigrál, Iszmail pasa néven török tábornok lesz. 301 A magyar felderítés adatai valóban némi aggodalomra adtak okot e tekintetben, ám a cs. kir. hadműveleti okmányokban nincs nyoma ilyen támadási tervnek. 302 Török Ignác (1795-1849), 1816-ban lépett be a cs. kir. hadseregbe. 1848-ban cs. kir. alezredes, szeptember 28-tól Komárom ideiglenes várparancsnoka, december 17-től ezredes, 1849. január 5-től április 10-ig Komárom parancsnoka, január 26-tól vezérőrnagy. Május végétől a honvéd mérnökkar helyettes parancsnoka, július végétől parancsnoka, az aradi vértanúk egyike. - Török egyébként nem volt gróf.
