Századok – 2006

DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671

708 HERMANN RÓBERT is kiterjessze, kötelességébe tettem nekem az ítéleti esetet mindenkor végrehajtás előtt, hacsak szóval is, bejelenteni. Eredeti sk. tisztázat. MOL IM Vegyes. 24. Buda, 1849. május 18. Ludvigh jelentése Vukovics Sebő igazságügyminiszternek A vegyes rögtönítélő törvényszéknek Görgei fővezérrel egyetértőleg a jóváhagyás reménye alatt engedett hatalomra nézve, miszerint a súlyosan terhelt kémek ellen hadi törvény értelmében a kötél általi kivégeztetést is, ha jónak s célszerűnek látja, kimondhassa, 1142. sz[áml a[latt] kelt miniszteri rendelvénye folytán, a vésztörvényszéknek adott engedélyt azonnal visszavontam, s a miniszter úrnak megnyugtatására jelenthetem, hogy oly súlyos eset, melyben a bíróság a Lengyel Ferenc esete által előidézett engedélyt használt volna, elő nem fordult. Midőn a kérdés alatti engedélyhez megegyezésemet adván, a rendeletet kibocsátottam, a miniszter úr rendelvényében nyilvánított nézet figyelmemet el nem kerülte, de miután a kérdéses rendeletig még eset nem volt, hogy kém más, mint tisztán hadbíróság elibe állíttatott s más, mint hadtörvény szerint elítéltetett volna, nem akarám a kémeket ítélő bíróság iránti kérdést controvers kérdéssé tenni, s ezáltal a vésztörvény megszülemlése óta országszerte megmaradt gyakorlatot, mely szerint a kémek még a Tiszán túl is egyedül katonai bíróság által elítéltettek, a tábori vegyes törvényszék szeme előtt továbbra divatoztatni, s mintegy törvényesíteni. Én részemről a miniszter úr rendeletében tökéletesen megnyugszom, de mégis feltűnő a katona előtt, ha a becstelennek tekintett kötél általi halálra valaki éppen azért nem ítéltetik, mert a kém nem katona; feltűnő ellenmondás van továbbá abban, hogy a kevésbé bűnös kém, ki teszem, csak valamely portyázó csapat által elfogatik, hadbíróság által kötélre ítéltetik, míg a sokkal súlyosabban vétkező kém kötélre nem ítéltethetik éppen azon bíróság által, melyet maga az igazságügyminiszter úr kinevezett, s melyben több biztosíték van, mint akármelyik más bíróságban. Hogy ebben anomália van, mindenki át fogja látni. Lehet, hogy a vésztörvényt némelyek így is fogják magyarázni, hogy valamennyi kémet vegyes vésztörvényszék elibe kell állítani, mi egy impracticabilis dolog, mivel akkor annyi vegyes vészbíróságot kellene felállítani, hány külön hadtest s hadosztály van, mit előre megállapítani nem lehet, s a legszerencsétlenebb igazságszolgáltatási eszme volna. Ha pedig a hadbíróságoknak meghagyatik, hogy a kémeket ők se ítéljék többé kötélre, akkor még a dolog úgy álland, hogy a katona kisebb vétségért kötéllel büntettetik, s csak kegyelem útján kárhoztatik puskapor és golyóra, a nagyobb bűnös honpolgár vagy ellenséges katona, ki kém, csak azért becsületesbnek ítélt halálra kárhoztatik, mivel a hazáért fegyvert nem viselt.