Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL 691 mánybiztos úr által kiadott rendeletekre utasítám.16 2 Egyébiránt úgy vélekedtem, hogy ha Nyitra - Pozsony megyékben, és így Bars - Hontban vésztörvényszék a megyék nagyobb kiterjedése, és kivált az előbbiekben, többeknek árulkodása miatt meg is engedtetik, e törvényszékeket, miután mozgó vésztörvényszék a hadsereg közelében van, szerfelett szaporítani nem tanácsos. Utasítást kért a Nyitra megyei kormánybiztos azon egyének irányában is, kik Olmützben hódolni voltak16 3 , különben pedig magukat passzíve viselték. Én a kormánybiztos úrnak azt válaszoltam, hogy a kormánybiztos kötelessége az ellenséggel cimborálókat vád alá vétetni, a vétkes vagy nem vétkes kimondása pedig, mint biztosi körén kívüli, a vésztörvényszék elébe tartozván, mely ítéleteiért felelős. Az ellenség által behelyezett tisztviselők iránt is utasítást kért, de minthogy az országot Kormányzó úrnak ekörül tett intézkedése, s illetőleg a Honvédelmi Bizottmánnyal Tiszafüredről közlött rendelete a Közlönyben meg nem jelent, határozott utasítást nem adhattam.164 Az újoncok gyors kiállítását részemről is a kormánybiztos uraknak kötelességökbe tettem, és a komáromi várparancsnokságot felszólítottam, hogy kellő ellenőrködés végett az újoncok beszállításáról koronként tudósítson. Elfogott honvédeink jó szelleméről és lelkesedéséről az idezárt lapok is bizonyságot tesznek. Eredeti sk. tisztázat. MOL H 18. Belügyminisztérium. Debreceni iratok. 2. doboz. No. 355. OHB-iktatószáma 1849:6476. 6. Komárom, 1849. április 27. Ludvigh János országos biztos utasítása Jeszenák János Nyitra és Pozsony megyei kormánybiztosnak Vukovics Sebő kormánybiztos, elődöm által Önhez intézett utasításának fonalán Ont addig is, míg az ország kormányzóelnöke netalán kimerítőbben intézkednék, a latcsini és holicsi uradalmak zár alá vételére és a hadsereg haszná-162 A képviselőház 1849. febr. 13-án fogadta el Madarász László febr. 3-i indítványát a vésztörvényszékek (rögtönítélő hadi és polgári vegyes bíróságok) felállításáról. Ennek értelmében az OHB öttagú bíróságokat állíthatott az árulók megbüntetésére. Az ügyeket nyilvánosan tárgyalták, csak felmentő vagy halálos ítéletet hozhattak, de csak egyhangú határozattal. A törvény szövegét közli Beér - Csizmadia 717-720. Kossuth febr. 14-én utasította Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztost, hogy Miskolcon állítson fel egy ilyen törvényszéket, s ugyanezen a napon intézkedett a nagyváradi vésztörvényszék felállításáról. KLÖM XIV 436-438. Ezt az elkövetkező hetekben több, hasonló intézkedés követte. Uo. 452., 542., 624-625., 684-685., 870-871., 892. Vukovics ápr. 15-én Ipolyságon Boronkay Lajoshoz intézett rendeletében tette annak kötelességévé a vésztörvény kihirdetését. MOL OHB 1849:6354. 163 I. Ferenc József császárnál. 164 Ez valószínűleg Kossuth 1849. márc. 28-i rendelete volt Szentkirályi Móric jászkun főkapitány elmozdításáról, valamint az ellenség alatt hivatalt vállalók törvényen kívül helyezéséről. KLÖM XIV 746-747
