Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671
LUDVIGH JÁNOS KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI 1849-BŐL 687 míg a dolognak tréfás oldalát felkereste, azt mondván: mily mulató lesz majd a fekete-sárga tiszt urakat látni nevetséges képekkel e hírre megjelenni sat. Nyugtalan éjszakát tölték, mert ilyesmit nem várhattam.129 Ma reggel a diskurzust a tárgy felett tovább fűztem, az emberek nyugodtak voltak. Görgei, Damjanich13 0 , Nagysándor13 1 , Leiningen13 2 ezt oly dolognak tekinték, mely a háború által úgyis már ki volt mondva, s örömemre mondhatom, hogy a hadseregben az egyetértés a déchéance által meg nem zavartatott. E lépésre a hadsereg el nem volt készülve, s még a különben szabadelvű emberek is az eszközben akadtak fel. Kell, hogy a határozat kihirdetésével a hadsereg megeskettessék. Ma mindazok, kik tegnap velem dühödten disputáltak, tökéletesen megnyugszanak, azt adván okul tegnapi kitöréseiknek, melyeket csak barátságos s bizalmas aggodalom nyilvánításoknak mondanak, hogy a hadsereg szelleméről magok sem voltak kellően felvilágosítva, de miután örömmel meggyőződtek, hogy a főbb tisztek nem akadnak fel, maguk is szeretik, hogy a változáson túlestek. Személyeket nem akarok nevezni,133 mert hiszem, hogy erről nemigen gondolkoztak, s hogy tán azt hitték, Görgei az esmert januáriusi proklamációban mondta ki meggyőződését, melytől eltérni nem akar. Itt tehát semmi baj. Ha Görgei saját hadteste134 iránt nem volna tisztában, oda elindulok. Ha megnyugtat, egy pár napig itt maradok. A miniszterségi s fővezéri kombináció iránt úgy látszik, Kiss135 helyettesítését látja a legjobb expediensnek. Közlötte ez ügyet Damjanichcsal, ki azt felelte, hogy neki, ti. Görgeinek fővezérének kell maradni, mert más alatt nem szolgál, ő is azt véli, hogy Görgei a miniszterséget Kiss altábornagy helyettesítése vábbiakban csak azokat a parancsokat fogja követni, amelyeket Mészáros Lázár hadügyminiszter vagy annak helyettese „törvényes alakban" bocsát ki. Közli Görgey Artúr I. 285-291. Görgei egyébként jan. 12-én Léván is kiadott egy kiáltványt, ez utóbbit ld. uo. I. 488. 129 Ludvigh emlékiratából tudjuk, hogy az éjszakát Görgivel egy szobában töltötte, s éjfélig vitatkoztak. „E vitatkozás, melyet a szomszéd szobában fel- és alájáró tisztek hallhattak, okozhatta, hogy másnap reggel, mikor mi még ágyban voltunk, Molnár alezredes azon jelentéssel a hálószobába lépett, hogy tiszti küldöttség várakozik, mely a debreceni határozat ellen óvást tenni akar. Görgei felkelt, s felső öltönyt magára vetvén, szólt: 'Meg kell tudnom, kik azok a protestáló fekete-sárga urak.' Molnár kisuhant, kardcsörgés hallatszott, s mire Görgei az ajtót kinyitotta, üres volt a szoba. A 'fekete-sárga' szó elég volt a készülő machinációt eloszlatni". Ludvigh János, 2000. 402. 130 Damjanich János (1804-1849), cs. kir. százados, 1848. jún. 20-tól a 3. honvédzászlóalj őrnagya. Okt. 14-től honvéd alezredes, dandárparancsnok, nov. 25-től ezredes, hadosztályparancsnok a bánsági hadtestnél. Dec. 20-tól honvéd honvéd vezérőrnagy, 1849. jan. elejétől a Bánságból kivont hadtest, márc. 9-től a III. hadtest parancsnoka, júl. 14-től az aradi vár főfelügyelője, 27-től parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 131 Leiningen-Westerburg Károly (Karl Graf zu Leiningen-Westerburg), gróf (1819-1849), cs. kir. számfeletti százados, 1848. dec. 28-tól honvéd őrnagy, febr. 10-től alezredes, ápr. 6-tól ezredes, jún. 21-től a III. hadtest parancsnoka, 26-tól vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. 132 Nagysándor József (1804-1849), kiléptt cs. kir. százados, honvéd vezérőrnagy, ekkor a fősereg lovasságának, később az I. hadtestnek a parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 133 Vukovics Sebő emlékiratai szerint Ludvigh különösen Danielisz János ezredessel, a hadsereg főintendánsával vitatkozott össze. Danieliszen kívül Kari Leiningen-Westerburg gróf, Esterházy István gróf, Bethlen József gróf, Damaszkin István és néhány parancsőrtiszt vitatta a határozat időszerűségét, s néhányan a katonai diktatúra szükségességét emlegették. Vukovics Sebő 65. 134 Az ekkor Gáspár András vezérőrnagy vezette VII. hadtest. 135 Kiss Ernő (1799-1849), a cs. kir. 2. huszárezred ezredese, a szabadságharcban honvéd vezérőrnagy, majd altábornagy, a bánsági csapatok parancsnoka, 1849. januárjától országos főhadparancsnok. A cs. kir. hadbíróság halálra ítéli, és 1849. okt. 6-án Aradon kivégzik.
