Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
62 TAKÁCS TIBOR A részérdekek háttérbe szorulása azonban így is kétségtelen. Ebben szerepet játszott az átpolitizálódott, és szinte teljesen a kormánypárt által uralt helyi nyilvánosság, amely egyre kevesebb teret nyújtott a külön érdekek megjelenítésére, ráadásul egy idő után minden konfliktus politikai színezetet kapott. Mindez a korábban hiányzó közös városi fórumot teremtette meg. Szerepe volt a városi elit összetételében lejátszódó trendeknek is, mivel az intelligencia jelenléte egyre dominánsabbá vált, így érdekeit egyre hangsúlyosabban tudta érvényesíteni. Ennél is nagyobb jelentősége volt azonban az elit működésében végbemenő folyamatoknak, a városi elit önnön jelentéktelenségének tudata több forrásból is táplálkozó erősödésének. A képviselőtestület szavazógéppé válásával ugyanis a közgyűléseken lassan szinte semmilyen részérdek közvetlen képviseletére nem nyílt lehetőség. Elitcsoportok a helyi döntéshozatali mechanizmusban: a szakosztályok és a tisztviselők A képviselőtestület működésének vizsgálata a helyi eliten belüli döntéshozatali mechanizmusról is sok mindent elárult: megmutatta, hogy a döntések meghozatalában egyre hangsúlyosabbá vált két elit-csoport, a szakosztályok tagjainak és a városi tisztviselőknek a szerepe. A szakosztályok jogköre hangsúlyozottan az előzetes megvitatás és véleményezés volt, láthattuk azonban, hogy a tárgyalt ügyek számának szaporodásával, a közgyűlések szavazógéppé válásával a szakosztályok együttes ülésén megszületett döntések gyakorlatilag automatikusan képviselőtestületi határozatokká váltak. Egy 1929-es közgyűlési beharangozó szerint a tárgysorozatban szereplő ügyeket „érdemben már a szakosztályokban letárgyalták. Éppen ezért szombaton aligha fog valamelyik ügy is nagyobb vitát provokálni s a képviselőtestület mindössze határozattá fogja emelni a városi tanács, illetve a szakosztályok javaslatait".129 A képviselőtestület érdekviszonyait tehát nemcsak a társadalmi összetétele valószínűsítette, hanem a szakosztályok viszonyai is nagyban kihatottak rá. Természetesen nem speciális nyíregyházi jelenségről van szó. Kiss István az 1920-1930-as években Csongrádon is azt tapasztalta, hogy a képviselőtestület — tudatosan vagy öntudatlanul — az ügyintézést átengedte a kisebb létszámú és mozgékonyabb bizottságoknak. „A konkrét ügyintézésnek illetve az elhatározásnak az együttes bizottsági ülésre való átháramlását [...] mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy a pártpolitikai tusák idejét kivéve a közgyűlés majdnem mindig úgyszólván szó nélkül [...] fogadta el a hármas bizottság által tett javaslatokat."13 0 Schneider Miklós Szentessel kapcsolatban állapította meg, hogy „az esetek legnagyobb részében a képviselőtestület a bizottsági előterjesztéseket minden további nélkül elfogadta és így lényegében az történt a városban, amit az egyes legfontosabb bizottságokban (jogügyi, háztartási-gazdászati stb.) közreműködő befolyásos képviselők elhatároztak".131 Horváth Fe-129 Tiszavidék, 1929. máj. 4. 2. A javaslatokat aztán valóban "említésre méltó vita nélkül", egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. L. uo. máj. 5. 5. 130 Kiss: i. m. 92-94. 131 Schneider Miklós: Szentes rendezett tanácsú város képviselőtestülete (1872-1944). In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat., i. m. 387.
