Századok – 2006

DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Kossuth és Görgei között - Ludvigh János kormánybiztosi jelentései 1849-ből 671

678 HERMANN RÓBERT Ludvigh ezt követően 1849. július 4-ig Görgei, illetve a főhadiszállás mel­lett volt, s magánlevél-jellegű jelentéseiben igyekezett kiegyenlíteni a Kossuth és Görgei közötti nézeteltéréseket. Vukovics emlékirata szerint Ludvigh „azon eszmében élt, hogy Kossuth és Görgei közt a kapcsot ő tartja fenn. Az összevo­nuló felleget ő szélesztette el már többször, mondá ő. Görgeire befolyást bírni vélt, ez azonban benne csak régi szepesi ismerősét ismerte. Komoly viszony nem létezett közöttük."76 Ludvigh jelentéseiben nyomon követhető, ahogy először Buda ostromá­nak kezdetén, Kossuth egy Görgeihez intézett szemrehányó levelének vétele után, majd júniusban újabb és újabb levelekben próbálta meggyőzni a kor­mányzót arról, hogy Görgeinek nincsenek politikai hátsó szándékai, s nála van a legjobb kézben a fővezéri pálca. Leveleiből kitűnik, hogy Kossuthot és Görgeit egyformán nagyra becsülte. „Görgei egy tünemény, mint Te is az vagy, csak azon különbséggel hogy a Te pályafutásodat a csillagász ki tudja számítani, mi­vel azt változatlan szabályokhoz kötötted, amannak szabályai még nem telje­sen határozottak, de határozni fogod Te" - írta Kossuthnak 1849. május 5-én.77 Június 4-én Szent-Iványi Károly erdélyi teljhatalmú országos biztos (Sze­pes megye volt kormánybiztosa) a nagyszebeni kormánybiztosságról lemondott Berde Mózes helyébe javasolta kinevezni Kossuthnak, mondván, hogy oda „egy ügyes, alkalmatos, jólelkű ember kell", s Ludvigh „minden tulajdonságokkal bír, melyek egy oly bonyolódott állású helyre megkívántatnak".78 Kossuth azon­ban a belügyminisztériumhoz azal továbbította a levelet, hogy bármennyire szeretné is Ludvighot „a javasolt biztosi állásában láthatni, de mostani helyén nélkülözhetetlen lévén, a javaslat el nem fogadható."7 9 Június 16-án Kossuth Vukovics előterjesztésére a Hétszemélyes Tábla bírájává nevezte ki Ludvighot, de állását nem foglalhatta el.8 0 Ludvigh tanúja volt Buda ostromának és május 21-i bevételének. A had­műveletek koordinálására létrehozott Központi Hadműveleti Iroda (Central Operationskanzlei, Centraikanzlei des Generalstabes) megszervezése után, jú­nius 7-18. között ennek székhelyén, Esztergomban tartózkodott. Június 18-án már Tatáról küldte jelentését, de június 20-án a peredi csataérről küldött jelen­tést Kossuthnak és Szemerének.81 A VII. hadtest június 28-i győri veresége és a Rába-vonal feladása után, jú­nius 29-én a Központi Hadműveleti Irodával együtt települt át Komáromba. 76 Vukovics Sebő 36. 77 Közli Katona: Budavár 429^134. 78 Szent-Iványi - Kossuth, Kolozsvár, 1849. jún. 4. MOL H 13. Belügyminisztérium. Országlati osztály 1849. 21. d. II. sorozat. 9. kútfő, 2. tétel. [7896/KE.] 79 Stuller Ferenc - BM, Budapest, 1849. jún. 8. KLÖM XV 496. 80 A vonatkozó iratokat ld. MOL IM Ein. 1849:447. Vukovics jún. 18-án mind Ludvighot, mind a szintén közbírákul kinevezett Repetzky Ferenc és Újházi László kormánybiztosokat értesítette, „hogy mindaddig míg kormánybiztosi működésének szüksége tart, e megbízatásától a kormány által fel nem mentetik, a főtörvényszéki bírói székén leendő megjelenésre nem kötelezem, s felhatalma­zom, hogy innét távol lehessen." 81 Kossuthnak: HL 1848-49. 38/311. Szemerének: MOL BME 1849:332. Ez utóbbit közli V Waldapfel Eszter IV 98-99. Kivonatos közlése Steier Lajos III. 50-51. A Kossuthnak küldött példány alapján Stuller Ferenc által fogalmazott tudósítás: MOL OHB 1849:8423.

Next

/
Thumbnails
Contents