Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
664 FARKAS KATALIN nemzetiségeket, hogy a megyerendszer és az alkotmányosság biztosítja az ő számukra is a szabadságot, ezt pedig csak Magyarországtól kaphatják meg, Bécstől nem.13 3 Ugyanekkor, ugyanebben a lapban kezdődött Ivánka öt részből álló, „Nemzetiségi kérdés" címet viselő cikksorozatának megjelentetése. Az egykor az emigrációval együttműködő, majd attól eltávolodó határozati politikus kiállt az országgyűlés nemzetiségi bizottsága által elfogadott javaslat mellett, és elítélte a centralizáció híveinek „nyílt izgatását". Kijelentette, hogy a nemzetiségek követeléseit a jogegyenlőség elve alapján hajlandóak kielégíteni, de az ország területi épségét mindenképpen fenn kell tartani.13 4 1862 januárjában Szalay a határozatiak által alapított, de ekkoriban már Deák felé közeledő Magyarország című lapban ugyancsak óvott attól, hogy kollektív jogokat adjanak a nemzetiségeknek, és az ezeréves hagyományokkal szakítva „karavánszerájt" csináljanak az országból.13 5 A nemzetiségi kérdésnek az országgyűlési javaslattal egybecsengő tárgyalásához képest új hangként jelentek meg, és sajtóvitát indítottak el a „Jövő" című lap cikkei. A „Jövő" 1862. január 2-án jelent meg először. A szerkesztőség 26 tagjának többsége szélsőbaloldali országgyűlési képviselő volt, így nem meglepő, hogy az újság a demokratikus eszmék terjesztését tekintette feladatának.13 6 Tájékozódásának irányát jól jelzi, hogy gyakran foglalkozott a német, illetve az olasz egység ügyével, III. Napóleon külpolitikájával, és nem ritkán közölte szerb, valamint román lapok cikkeit. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban Szilágyi Virgil fogalmazott meg programot, amely a hangsúlyt a demokratikus önkormányzati rendszerre helyezte, és amely minden bizonnyal Kossuth előző havi iránymutatása nyomán íródott.137 A január 19-én megjelent cikkre a „Sürgöny"-ben öt nappal később Kecskeméthy Aurél válaszolt. A kormánylap újságírója vitatta, hogy a demokratikus szabadságjogok megadása megoldást jelentene a nemzetiségi kérdés szempontjából. Arra hívta fel Szilágyi figyelmét, hogy a nemzetiségek a területi autonómia megadását követelték már az országgyűlés idején is. Nem kétséges, hogy Kecskeméthy az udvar álláspontját hangoztatta akkor is, amikor a „Sürgöny" másnapi számában, valószínűleg éppen a „Jövő" cikkének ellensúlyozására különálló „nemzeti szervezet" létrehozását ajánlotta fel a szerbeknek. Az ajánlat a területi autonómiát nem, de a vajdaválasztás jogát, az egyházi és a részleges politikai autonómiát, valamint a nyelvhasználati jogokat tartalmazta.13 8 Február vé-133 Szalay László cikke a megyerendszer jelentőségéről. Pesti Napló 1861: 238. (okt.16.) 134 Ivánka Imre: Nemzetiségi kérdés I-V Pesti Napló 1861: 238. (okt. 16.), 240. (okt. 18.), 244. (okt. 23.), 247. (okt. 26.), 248. (okt. 27.). 136 Szalay László: A nemzetiségi kérdéshez. Magyarország 1862: 5. (jan. 8.). A „Magyarország" c. lapról 1.: A magyar sajtó története. I—II. Szerk.: Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Bp. 1985. II/l. 625-633. 136 „Programm". Jövő 1862: 1. (jan. 2.) - vö.: Szabó Cs.: Függetlenségi ellenzék i. m. 524. 27. jegyz.; A „Jövő" c. lapról 1.: A magyar sajtó története. Szerk. Kosáry Domokos - Németh G. Béla i. m. II/l. 649-651. 137 Szilágyi Virgil cikke a nemzetiségi kérdésről. Jövő 1862: 6. (jan. 19.) 138 Kecskeméthy Aurél: A nemzetiségek kérdése. Sürgöny 1862: 19. (jan. 24.); Kecskeméthy Aurél: A Szerb-Vajdaság. Sürgöny 1862: 20. (jan. 25.). Kecskeméthy naplójában 1862. február elsejei keltezéssel a következő bejegyzés olvasható: „Megjöttöm után P[álffy Móric]nál originális értekezlet, melyben meggyőzni törekedtem arról, hogy a Sürgöny eddigi reservált iránya legjobban megfe-
