Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
648 FARKAS KATALIN magukat egy pesti központi bizottságnak, írják össze a hadra fogható honvédeket, és a segély fejében egyeseknek adjanak titkos megbízatást. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy az emigránsok is igyekeznek anyagi támogatást keresni a honvédegyletek számára.5 5 Ugyancsak az összefogásra felszólító körlevelet intézett Sáros megye is a többi hon védegylethez.5 6 A közös szervezet létrehozása alighanem meg is történt, ugyanis amint az titkosrendőri forrásokból kitűnik, a pesti honvédegylettel egy „honvédelmi bizottmány" állt kapcsolatban, amely felszólította a többi honvédegyletet a tisztek és altisztek összeírására és a névsorok Pestre küldésére. A rendőrség értesülése szerint a névsoroknak augusztus 21-ig kellett a fővárosba érkezniük.5 7 A további szervezés kibontakoztatására azonban már nem volt idő, mert az országgyűlés feloszlatása után a honvédegyletek működését is megtiltották. A pesti honvédegylet előre értesítette a többit a várható feloszlatásról, így azok még időben elrejthették pénzüket és irataikat. A fővárosiak által összegyűjtött pénz a pénztáros, Vidacs János gyárának számlájára került, míg más helyeken — a rendőrség értesülései szerint —, nőegyletekbe mentették át a vagyont. A honvédegyletek feloszlatása után még hónapokig folytak nyomozások azok tevékenységével kapcsolatban. A nyomozások következtében került sor az 1862 májusában Vidacs János lakásán tartott házkutatásra, amely azonban semmilyen eredményt nem hozott.5 8 Komáromy György jelentése a hadseregszervezésről A pesti központi bizottmány feloszlásáról egy küldött útján Komáromy értesítette a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagjait. Egyúttal azt javasolta, hogy az emigráns vezetők a hazában egyetlen személyt bízzanak meg a volt bizottmány tevékenységének továbbvitelével, aki azután munkájához általa kiválasztott hazafiak segítségét is igénybe veszi. A javaslat nagyrészt egybevágott Kossuth korábbi elképzeléseivel, így a volt kormányzó, Klapka belegyezésével, 1861 márciusában kinevezte Komáromyt a Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi megbízottjának.5 9 Komáromy György 1817-ben Bihar megyében született, annak szolgabírója, majd az 1843-44. évi országgyűlésen követe volt. Akkoriban gazdag, művelt és vonzó külsejű fiatalember volt, aki megyéjében és Pozsonyban is elsősorban gavallérságával tűnt ki. Ottományban élt, de a korabeli szokásokat követve hosszű heteket töltött vendégségben baráti és rokoni családoknál, például Marosvásárhelyen, Aradon, Kolozsvárott. Ifjúkori jó barátja, Teleki Sándor gróf8 0 55 KLI III. 602-603. Kossuth - Klapka, 1861. március 20. 56 HL VI. 15. 39. d. 57 MOL D 191. 1861: 8157. 58 MOL D 185. 1861.: 646., 740.; Szakács M.: Vidacs János i. m. 109. 59 KLI III. 595-596. 60 Teleki Sándor gróf (1821-1892): A kalandos életű arisztokrata Kolozsvárott született, ott kezdte tanulmányait, majd német egyetemeken folytatta. Közben Európa több országát is beutazta. Hazatérve lelkes barátja lett Petőfinek. A szabadságharcban Bem oldalán harcolva ezredesi rangot ért el, a világosi fegyverletétel után fogságba került, de megszökött. 1859-60-ban Garibaldi oldalán küzdött. (Szinnyei J.: Magyar írók i. m. XIII. 1428-1431.)
