Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: A Magyar Nemzeti Igazgatóság magyarországi kapcsolatai (1859-1862) 635
A MAGYAR NEMZETI IGAZGATÓSÁG MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAI (1859-1862) 645 ráns vezetők október végére várták az általuk ismert két katonai szakértő egyikét, Beniczkyt vagy Maróthyt. Végül a bizottmány egy új tagja, Ivánka Imre indult külföldre, és csak november 13-án érkezett Zürichbe, ahol Telekivel tárgyalt, majd továbbutazott Londonba, hogy Kossuthtal és Vetterrel is egyeztessen.4 0 Ivánka egy névsort adott át az emigránsoknak, amelyen a hadseregszervezésben részt vevő 21 tiszt neve és működési területük (személyenként néhány megye) volt feltüntetve.4 1 Egyúttal ismertette a szervezés lehetőségeit, aminek alapján Kossuth és Vetter arra a megállapításra jutott, hogy a harcok kezdetekor egy 80 ezer fős hadseregre és 14 ezer lóra számíthatnak. A hadsereget hat hadtestre (vági, ipoly-sajói, felső-tiszai, alsó-tiszai, rába-murai és balatoni) osztották és megállapodtak a további katonai egységek számában is. Az erdélyi seregről nem beszéltek, az ennek szervezéséért felelős Klapka ugyanis keleti útja miatt nem tudott jelen lenni a találkozón. A két tiszai hadtest az erdélyi sereggel, a balatoni a Dráva felől érkező olasz segélysereggel, a rábamurai pedig a Muraköz irányából várható itáliai magyar légió egységeivel is összeköttetésben állt volna. A megbeszélés eredményéről Vetter értesítette Cavourt és Luigi Carlo Farini hadügyminisztert.42 Részben a szervezés költségeire szolgált a Károlyi Gyula által beküldött 100 ezer frank, amely mellé decemberre Kossuth még 50 ezer frankot, egy hónappal a háború kitörése előttre pedig 15 napi zsoldra és ellátásra elegendő pénzt ígért, hogy elkerüljék az esetleges fosztogatásokat. Ivánkát arra utasították az emigráció vezetői, hogy az év végéig készítsen pontos hadrendet, vagyis rá várt az a feladat, hogy a katonai egységekbe beossza a beszervezett vagy beszervezendő embereket.4 3 Kossuth végül nem küldte be az országba az ígért 50 ezer frankot, és arra hivatkozott, hogy a piemonti kormánynak kétségei támadtak a magyarországi szervezkedés komolysága felől, mivel a bizottmány nem készítette el a hadrendet. Könnyen elképzelhető, hogy az itáliai politikusok valójában a háború kirobbanásának bizonytalanná válása miatt nem akartak további pénzeket folyósítani a magyaroknak, és Kossuth a fenti hivatkozással tulajdonképpen saját neheztelését igyekezett hangsúlyossá tenni. Az mindenesetre tény, hogy sem Ivánka, sem a bizottmány más tagja nem készítette el a hadrendet. A hadrend hiánya mellett Kossuth azt is kifogásolta 1861. januári levelében, hogy bizonyos megyéket teljesen kihagytak a szervezésből, mások élén pedig az adott környéken nem ismert, vagy a függetlenség iránt nem eléggé elkötelezett vezető állt.4 4 Ivánkára tagjainak katonai felettese volt. Vetter 1860. dec. 12-én az olaszországi magyar légió főfelügyelője lett. (MOL R 90. 2947a. Kossuth - Farini, 1859. dec. 16. közli: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849-1866. Szerk. Nyulásziné Straub É. i. m. 347-348., magyar fordításban KLI II. 346-348. v. ö. Lukács Lajos: Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei 1860-1867. Bp. 1986. 61.) 40 MOL R 90. 3450. Teleki - Kossuth, 1860. nov. 7.; MOL R 295. 22. t. Teleki - Klapka, 1860. nov. 19., Teleki - lapka, 1860. nov. 27.; KLI III. 187-191. 41 A lista megegyezett a Komáromy által 1861. augusztus 10-én írt jelentésben szereplő listával. Bővebben ld.: a „Komáromy György jelentése a hadseregszervezésről" c. fejezetben. 42 MOL R 90. 3436. Leveleskönyv 18. sz. közli: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849-1866. Szerk. Nyulásziné Straub É. i. m. 428-432., magyar fordításban KLI III. 193-199.); MOL R 90. 3494. Vetter - Kossuth, 1860. dec. 6. 43 KLI III. 187-191. KLI III. 191-193. Kossuth -Teleki, 1860. nov. 27. 44 KLI III. 573-584. Kossuth levele a magyarországi központi bizottmánynak. 1861. jan. 18.
