Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Gergely András: Kossuth levele Mezőtúrról (1849. július 27.) 609
620 GERGELY ANDRÁS Kossuth és Aulich ebből azt a következtetést vonta le, hogy Görgei ugyan Tiszafürednél nem jöhetett át a Tiszán, s ha valahol átkelt, az csak Tokajnál lehetett, de ennek valószínűleg meg kellett történnie, s ezért mégsem lehet nagyon messzire. Másnapi, július 27-i keltezésű leveleik határozottan állítják, hogy Görgei július 23-án Tokajnál átkelt a Tiszán.47 A sereget 26-án már a közelben sejtették, és még remélték, hogy a fővezér — vagy legalábbis futárja — elébük siet. Törökszentmiklósról az esti órákban Kunhegyesen keresztül tovább hajtattak észak-kelet felé. Kunmadarasig jutottak.4 8 Itt, mintegy harminc kilométeres út után értesültek arról, hogy az orosz előőrsök Tiszafüredtől tíz kilométerre délre, Tiszaigaron is megjelentek - vagyis tíz kilométerre vannak tőlük, a Kunmadarasig utazottaktól. Késő este délkelet felé kanyarodtak vissza. Éjféltájt, újabb harminc kilométer megtétele után Karcagon át Kisújszállásra jutottak. Ruhástól dőltek le pihenni.4 9 Július 27-én Kisújszálláson Kossuth és Aulich az oroszok tiszafüredi átkelése kapcsán küldtek értesítéseket, és tették meg a szükséges intézkedéseket. Még mindig azzal számoltak, hogy Görgei 23-án (egy másik levelük szerint 25-én) átkelt Tokajnál, és serege közeledik feléjük. Aulich Perczelnek megírta, hogy innen Mezőtúrra mennek, és ott várják Görgei futárát.5 0 így is történt. Mintegy harminc kilométerre délre, Mezőtúrra mentek. Július 27-én délután néhány óra idegtépő tétlen várakozás következett. Feltételezhetjük, hogy a közeli mezővárosokba elküldtek egy-egy huszárt - hátha hírt hoz valamelyikük a csapatmozgásokról, vagy megtalálja Görgei futárát. Aulich estefelé egy innen Görgeinek írt levelében, még mindig serege közelségének hitében, arra kérte a tábornokot, hogy siessen Cibakháza irányába, keljen ott át a Tisza jobb partjára, és támadja hátba Haynaut. Ha ezt az orosz túlsúly nem tenné lehetővé, vonuljon délre, a Maros-vonal védelmére.5 1 A kormányzó és hadügyminisztere végül elindult vissza, Szeged felé. Szarvason át Szentesre mentek, ott éjszakáztak. Július 28-án Szentesen már a Szeged környéki katonai helyzet és a szegedi belpolitikai bonyodalmak hírei érték el őket. Július 29-én Szegeden tudták meg, ott kapva meg Görgei Nyíregyházán kelt július 27-i levelét, hogy a feldunai sereg e napon még mindig csak Tokajnál volt.5 2 zövárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjából. (Szerk. Langó Péter) Jászfényszaru, 2000. 239-256. 47 KLÖM XV 783., 786. 48 Hogy nem Karcagon át, hanem a rövidebb úton, Kunhegyesen át mentek, azt Steier Lajos is említi: Steier Lajos: i. m. 39. Kunmadarasig jutottak: KLÖM XV 789. 49 Történelmi apróságok. Pólya Károly szemtanú elbeszélése. Századok, 1898. 555-556. A szemtanú kisújszállási városi tanácsos ugyan egy több tábornok kíséretében Debrecenből „menekülő" Kossuthra emlékszik, aki a szent koronát is magával viszi - fél évszázad távolából is realisztikus eleme azonban, hogy Kossuthék Kunmadarasig jutottak, onnan fordultak vissza, hogy ruhástól dőltek le aludni, s másnap Kossuth levelet írt Perczelnek - s hogy azután innen Mezőtúrra mentek. 50 Aulich Lajos - Perczel Mór. Kisújszállás, 1849. július 27. HL 1848-49. 40/181. (Ismételten köszönöm Hermann Róbertnek, hogy iratmásolatait rendelkezésemre bocsátotta.) 51 Aulich Lajos - Görgei Artúr. Mezőtúr, 1849. július 27. KLÖM XV 788. (És persze jelezte, hogy futár nem érkezett, a találkozóra már nem kerülhet sor.) 52 Aulich Lajos - Görgei Artúr. Szeged, 1849. július 29. KLÖM XV 797. Görgei július 28-án este kezdte meg az átvonulást Tokajnál.
