Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Jutai Péter: Somogy megye észrevételei a rendszeres munkálatokra 1831-1832 591
SOMOGY MEGYE ÉSZREVÉTELEI A RENDSZERES MUNKÁLATOKRA 1831-1832 5 99 Az október 10-i nagygyűlés alatt vagy annak végeztével, az augusztusihoz hasonlóan a megye kinyomtatta az észrevételeket és szétküldte az ország vármegyéibe és városaiba.1 0 Mivel az észrevételek tárgyalásának utolsó fordulójára igen későn került sor, ez volt a utolsó operátum, amelyhez kapcsolódó módosításait Somogy közölte a többi vármegyével. Az utolsó ülésen felolvasottakkal kibővített követutasítást kinyomtatták ugyan, de a nagygyűléshez kapcsolódó iratok közt nem találtunk olyan határozatot, amely előírná, hogy a megye észrevételeiből egy-egy példányt kell küldeni az előzőleg felsorolt megyékbe és városokba. ,,A' Polgári törvényekről"u Az operátumok tárgyalását a Nyilas hava ötödikére kitűzött utolsó megyegyűlésen fejezték be. A hátralevő tárgyak közül elsőként a polgári törvénykönyv került felolvasásra. A bizottság a törvényjavaslat elé rendhagyó módon bevezetést is szerkesztett. Ebben azok a javaslatok kaptak helyet, amelyeket a megye fontosságuk miatt érdemesnek talált arra, hogy kiemelkedjenek a többi paragrafus közül. A megye a bevezetőben szögezte le, hogy kívánják mind az aviticitás,1 2 mind a fiscalitás eltörlését, és utóbbival együtt megszüntetni a jószágvesztés büntetését.1 3 A fiscalitás hátrányai közt sorolják fel, hogy évtizedes perek kútfője, hogy a kincstár a birtokába került földeket hanyagul kezeli, és hogy nem teszi lehetővé a nemesek számára a szabad végrendelkezést. A megye az első paragrafussal kapcsolatban kimondta, hogy a fiscalitás megszűntével a kincstár tulajdonában levő földeket el kell árverezni, és ,,a' Birtok bátorsága végett a' latens jus Regiumnak meg kell szűnni [...], másnak bírásában lévő Jószágnak elajándékozása a Királyi méltósággal ellenkezvén." A végrendelkezés szabadságát a megye már a bevezetőben kimondta, a végrendelkezés részleteit az egyes paragrafusok kapcsán fejtették ki részletesen. Rendelkeztek például az örökségből kizárható gyermekekről és arról, hogy ha nincs végrendelet, minden gyermek egyforma részt kapjon az örökségből, tekintet nélkül arra, hogy fiú vagy lány, és hogy elsőszülött vagy nem. Az özvegyek helyzetén kívántak javítani azzal, hogy kimondták, a házasság után közösen szerzett vagyon fele ,,a' Feleség szabad rendelése alá" tartozik, és a férj halála esetén, ha nincsenek testvérei, minden közszerzemény a feleséget illet. A kincstár örökösödési jogának a fiscalitás megszüntetése után is fenn kellett maradnia olyan esetekre, amelyekben a modern állam is megtartotta ezt 10 SML IV 1. a. 1832:2487 „Elvégezvén a' Kereskedési Tárgyak körüli vizsgálódásunkat, tanátskozásunknak kimenetelét az idezárt határozásunkba foglalván [...] ezennel közölni kívánjuk. Minden Vm., és azon városok, mint előbb." 11 SML IV 1. d. Somogy vármegye... 25-36. 12 „Második forrása a' számtalan Pereknek és Birtok felzavarásának az ősiség széles kiteijedésü értelmében lévén [...] a' tulajdonosságnak valóságos esmérete megkívánja, hogy ezen betsuszott rendetlenség, az ősiség eltöröltessen." 13 ,,A' Birtok bátorságát nem tsak a' Tet háborítja, hanem a' Törvény utján is kétségessé, és ingadozóvá teszik azt elsőben is a' sokféle Perek, mellyek közé a' Királyi Fiscusnak keresetei tartoznak, mellyek vagy a' hűségtelenség vétkéből, vagy a' magvaszkadtságból veszik eredeteket és a' Perek bő forrásául szolgálnak".
