Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Horváth Pál: Meghatározó tudós elmék és eredmények a hazai jogi tudományosság fejlődésében 567
A HAZAI JOGI TUDOMÁNYOSSÁG FEJLŐDÉSE 569 első csírái1 0 . A középkori egyetemalapítások töredékes kútfői azonban megbízható támpontokat sem adnak arra, hogy hazánk az egyetemi-jogi művelődés alkalmas intézményeivel rendelkezett volna a reneszánsz, a humanizmus korszakában. A „fény"századában viszont már a magyar jogi historizmust megalapozó törekvések jelentkeztek pl. a politikai kameralizmus, az udvari közjogtörténetírás, és a különböző leíró államstatisztikai tanítások11 formájában. Valójában a jogi fakultással kiegészült Magyar Egyetem első saeculuma pl. ab ovo szorosan összefonódott a magyar jogi tudományosság fejlődésével. Nem lehet megfeledkezni ugyanis arról, hogy a hazai protestáns szellemi központok — Gyulafehérvár, Sárospatak, Debrecen, Pápa, stb. — által élesztett történetkritika ösztökélte az ellenreformáció megalapozóit a nagyszombati egyetem mielőbbi kiépítésére. így az 1635-ben alapított nagyszombati főiskola csak egy emberöltőn át maradt csonka. A protestáns iskoláztatás visszaszorítása és méginkább a kálvinista prédikátorok által kifejlesztett államelméleti-jogi tudományosság jelenléte sürgette ugyanis a jezsuita egyetem jogi fakultással történő kiegészítését. A kettős — 1642, 1665 — alapítvány végrehajtói tehát az alapító oklevél keltezésével — 1667. január 2. — szinte egyidejűleg — 1667. január 16. — a prelegálások megkezdésére kötelezték a kart. Már Pauler felfigyelt arra, hogy ez a lépés nem kevesebbet követelt meg az Egyetem Jogi Fakultásától, mint amit a protestáns államelméleti-jogi tudományosság is nyújtott a hazai humanista szellemi hagyatékokból kiindulva. Baranyai Decsi ICsimorl János 1593-ban Kolozsvárott megjelent Syntagma institutionum juris imperialis ac Hungarici című műve pl. a magyar (nemesi) magánjognak (és perjognak) az institutiók rendszerében való feldolgozását, a hézagoknak a „római jog szabályaival történő kitöltését" képviselte.12 Kitonich János munkássága a 17. században; a sokat hányattatott és végül a katolikus hitre visszatért Otrokocsi Ferenc életműve1 3 hasonlóan a magyar jog — a jus patrium — római és kánonjogi megalapozottságát akarta elérni és ez a nemes törekvés a hazai protestáns államelméleti-jogi tudományosságot valóban összekapcsolta a humanisták törekvéseivel. Zsámboky pl. Baranyai Decsi Jánossal közel egyidejűleg csatolta a Tripartitum bécsi kiadásához (1581) a Digesta egyes fejezeteit „Regulae iuris antiqui" címmel,14 hogy a jus patrium hézagait kitöltse. A magyar jogi gondolkodás tehát az újkorba átlépve a társadalmi haladás mellett állt, amikor a jus patriumnak a császári — római —joggal, illetve a 10 A találó megállapítást ld. Lederer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története Bp. 1969. 6. 11 Ld. e sorok írójától A politikai-kamerális tudományok kora és a születő jogtörténetírás. In: Jogtudományi Közlöny XXXIII. évf. (1978.) 5. sz. 265-266. 12 Ld. Kulcsár Péter: Bevezető, Baranyai Decsi János magyar históriája (1592-1598). Bp.1982. 20. Vö. Zlinszky Jánosnak a magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztályában elhangzott Decsi János munkássága c. előadása (1971. II. 8.) nyomán. 13 A Breve specimen introductionis in iurisprudentiae methodicam. Una cum annexa suis locis succincta iuris canonici collatione cum iure civili (Nagyszombat, 1699), ill. az ennek függelékeként ismert Experimentum reductionis iuris Hungarici ad suos fontes in aliquot exemplis. Ld. Eckhart Ferenc: Jog- és Államtudományi Kai- története (1936) 25. Vö. Pauler Tivadar: A budapesti M. Kir. Tudományegyetem története Bp. 1880. 42. 14 Ami később a Corpus Iuris Hungarici 1682. évi kiadásába is bekerült.
