Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adósság; hitel; törlesztés. Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között 539
FESTETICS GYÖRGY PÉNZÜGYI HELYZETE 1782 ÉS 1818 KÖZÖTT 561 Egyházi személyek és testületek közé 22 hitelezőt sorolhatunk. A veszprémi püspök 50 000 ft-ot (1798), a veszprémi káptalan 62 500 ft-ot (1790-1800), a veszprémi szeminárium pedig 96 500 ft-ot (1798-1810) helyezett el Festetics pénztáraiban. A pozsonyi káptalan korábbi jelentős hiteléből még 50 000 ft-os tőkeösszeg után fizetett kamatokat. Meg kell azonban említenünk, hogy kisebb összegek esetében, tehát a szentilonai templom (2 200 ft), a rezi szegényalap (600 ft), vagy egy plébános (1 320 ft) hitelnyújtása esetén különleges gesztussal Festetics adminisztrációja nem redukálta a bécsi kurzus szerint az eredeti tőkeösszeget. Római katolikus egyházi hitelezőknek egyébként összesen 311 000 ft-nyi követelésük volt, ami a passzívák alig 16%-át fedte le.70 Érdemes megjegyezni, hogy az 1790-es évekhez képest jelentősen gyarapodtak az árvák vagyona felett diszponáló gyámok, illetve úrbéres származású árvák vagyona esetében a hivatalból eljáró uradalmi árvapénztári befektetések, melyek összege 1813/14-ben 35 000 ft-ot tett ki.7 1 Mindamellett úgy tűnik, hogy az igazi hitelezők ekkor már a városi polgárok, illetve a vagyonosabb köznemesek közül kerültek ki, hiszen mindent összevetve az adott évben 896 000 ft-nyi tőkeösszeg, vagyis a passzívák 46%-a után vették fel a kamatokat, míg a főnemesi hitelezők csupán 36%-ban részesedtek. A városi vagy polgári hitelezők közt Sopron városa egymagában 27 000 ft-ot hitelezett 4,5%-os kamatra, míg a köznemesi hitelezők közül Rosty Pálnét emelhetjük ki 40 000 ft-os tőkéjével. Zala vármegye eredetileg 19 084 ft-os hitelét, melyet 1808 májusában folyósított, a kurzus szerint ekkor már csak 8 835 ft-os tőkével számolták.7 2 A köznemesi hitelezők között elsősorban Zala megyei, illetve dunántúli családok tagjait találjuk, így pl. az Oszterhuber (5 000 ft), Spissich (5 000 ft), Hertelendy (4 000 ft), stb. családok tagjait. Természetesen nem elhanyagolható szempont a hitelek futamideje, hiszen a hitelezésnek ez az eleme szoros összefüggést mutat a hitelezők társadalmi és anyagi helyzetével, nem is szólva a futamidőnek Festetics pénzügyi helyzetére gyakorolt rövid és hosszútávú hatásairól. Mindenekelőtt azt látjuk, hogy a korban a „charta biancák" szövegezése szinte kizárólag a hitelügylet résztvevőinek neveit, az összeget, a kamatot, a kamatfizetési határidőt (negyed- vagy féléves periódus), a törlesztés módját, továbbá a felmondási időt (általában negyed- vagy féléves határidővel) tartalmazta.7 3 Modern értelemben vett, azaz 70 A protestáns egyházakhoz kapcsolódó összegeket inkább „takarékpénztári betétnek" vehetjük, semmint tényleges hitelezésnek. Az evangélikus konvent 1 000 ft-os, valamint az ún. „luteránus főzőház" 1 200 ft-os készpénzbetétjét a fenti összegekhez képest elhanyagolhatónak tekinthetjük, csakúgy mint a Csurgói Református Gimnázium 10 000 ft-ot el nem érő kamatozó tőkealapját, melyet egyébként is a gróf támogatásának köszönhetően különítettek el a csurgói uradalmi pénztárban. 71 Annak igazolására, hogy Festetics uradalmi és más pénztárai az 1810-es években már egy fajta takarékpénztári szerepet is betöltve működtek, utalni szeretnék az 1818-as év hitelfelvételeire, amikor 20 újabb hitelező közül 13 volt árva. A keszthelyi grófnak aligha lehetett szüksége 80 ft-tól néhány száz ft-ig terjedő készpénzkölcsönökre, különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy az adott évben összesen 8 600 ft-nyi hitelfelvételt könyvelt el az adminisztrációja. 72 MOL P 236 24. cs. f. 16v. 73 Jellemző minta Niczky György gróf charta biancájának szövegezése: „Super florenis 14 000, azaz mondom tizennégyezer forint erga legale sex percentum interusurium, melyeket Méltóságos Gróf Tolnai Festetics György úr őnagyságától oly kondícióval fölvettem, hogy annak interessét esztendőiül
