Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
A VÁROSI ELIT NYÍREGYHÁZÁN A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 49 ről.7 9 Egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy nem elég pusztán a kiadási tételek lefaragásából álló gépies munka, hanem szükség van a bevételek fokozására, üj erőforrások megteremtésére, feltárására, általában az addig folytatott városgazdálkodási gyakorlat megváltoztatásra. A reform és egy egységes távlati fejlesztési terv kidolgozásának szükségességét a képviselők egy része is felismerte, és az 1906. évi költségvetés tárgyalásakor igen éles kritikával illették a város háztartását, a rossz gazdálkodást, a tisztikar hanyagságát. Kállay Rudolf javaslatára 15 tagú bizottságot állítottak fel egy új városgazdálkodási koncepció kidolgozására, programadásra, ha már a tanács nem képes tervet készíteni.8 0 Az országos politikai események, az alkotmányvédő küzdelmek azonban háttérbe szorították a kérdést, a bizottság csak 1906 májusában ült össze, ráadásul az előterjesztés elkészítésével a tanácsot bízta meg, amivel elvesztette az eredeti kezdeményező funkcióját, és csupán az ellenőrzés, a bírálat jogát tartotta fent magának.8 1 Mindazonáltal a képviselők aktivitása megmaradt az 1907. évi költségvetés tárgyalásakor is, amely két napig (1906. október 26-27.) tartott, és bizonyos pontokon igen élénk vitákat hozott.8 2 A város pénzügyeivel és gazdálkodásával kapcsolatos érdeklődés lanyhulását jelzi azonban, hogy a későbbiekben a költségvetés tárgyalására elég volt egyetlen közgyűlési nap is, amelyen ráadásul egyéb ügyeket is megvitattak. Az első világháborúig még előfordultak hozzászólások, amelyek főleg a pótadó emelése ellen irányultak, ám rövid vitát követően a benyújtott tervezetet többnyire változtatás nélkül fogadta el a testület, míg a két háború között a költségvetések elfogadását szinte semmilyen vita és hozzászólás nem kísérte.8 '1 Az 1935-ben megválasztott új polgármester, Szohor Pál bemutatkozó beszédében egyenesen óva intette a képviselőtestületet attól, hogy év közben módosítsa a már elfogadott költségvetést.8 4 A közgyűlés ilyen irányú aktivitása csak a korszak végén élénkült meg, amikor ismét több ellenzéki városatya foglalt helyet a városházán. Az 1940. évi költségvetés általános és részletes vitájához négy képviselő is hozzászólt (ebből kettő ellenzéki), ám végül a közgyűlés változtatás nélkül elfogadta az előirányzatot.8 5 Úgy tűnik, a képviselőtestületet sokszor még a tagjai sem tartották alkalmasnak arra, hogy a város gazdálkodásával kapcsolatos észrevételeiket ott adják elő, és a város ügyeivel inkább az üléstermen kívül foglalkoztak, nyilván abból a megfontolásból, hogy más fórumokon a szavuknak nagyobb lesz a súlyuk. A két háború között például a város gazdálkodásáról többször is éles polémia bontakozott ki a polgármester és egyes képviselők között, de nem a közgyűléseken, hanem a sajtóban. Járossy Sándor ügyvéd 1920-ban a vármegyei közigazgatási bizottságnál indítványozta a város ügymenetének és pénzkezelésének a 79 SZSZBL V B. 181. 26. köt. Kgy. 392, 394, 399, 404/1900 ad К 11616, 13437/1900. Vö. Nyírvidék, 1900. dec. 2. 1-2. 80 Nyírvidék, 1905. okt. 22. 3.; Szabolcs, 1905. okt. 28. 3-6. 81 Szabolcs, 1906. máj. 19. 3^4. 82 Szabolcs, 1906. nov. 3. 3-4. 83 Pl.: Szabolcsi Hírlap, 1918. jún. 23. 2-3.; Nyírvidék, 1918. jún. 23. 2.; Keletmagyarország, 1932. dec. 3-9. 4-5. 84 SZSZBL V B. 181. 73. köt. Kgy. 209/1935. 85 Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1939. szept. 24. 2-3.
