Századok – 2006
FIGYELŐ - Blazovich László: Széljegyzetek a Szász tükör magyar fordításához 477
478 BLAZOVICH LÁSZLÓ sének fordítása — amint az alábbiakban látni fogjuk — számos nehézséggel járt, miként az egyes jogintézményeké is. Számos fogalom vagy jogintézmény jelentését és tartalmát a megfelelő magyar szó hiányában csak a jegyzetelés segítségével lehetett igazán megvilágítani. A mű fordítása során mindjárt a cím magyarra ültetése gondot jelentett. Vajon egybe vagy külön írjuk a Sachsenspiegel szót? A magyar gyakorlatban mindkét megoldásra akadt példa. A jogi szakírók egybe, az irodalmárok külön írták az eredetileg összetett szót. Mi birtokos jelzős szerkezetként fogtuk fel a szóösszetételt, a szászok tükreként, amelyben a szászoknak különböző témában kifejtett jogi szabályait foglalja a szerző össze a középkor kedvelt műfajában, a tükörben. Természetesen lehetne érveket felsorakoztatni a másik megoldás mellett is, mint tette azt munkánk egyik lektora. Mielőtt tartalmi kérdésekre térnénk, még egy megjegyzés a formai jegyekről. A négy részre tagolódó Bevezető második része, mint ismeretes, páros rímekben készült. Döntenünk kellett tehát: vajon kövessük-e az eredeti formát, vagy mellőzzük azt. Mivel úgy éreztük, a rímek fabrikálása óhatatlanul a tartalom rovására menne, elhagytuk azokat, ugyanakkor megtartottuk az eredeti sorbeosztást. Talán vállalkozik egyszer egy költő arra, hogy átteszi rímes formába a sorokat, és elkészíti a szöveg műfordítását. Munkáját segíti majd az eredetit tartalmi szempontból pontosan követő fordításunk. A fordítás szövegét kísérő jegyzeteket elsősorban a Handwörtenbuch zur deutschen Rechtsgeschichte szócikkei, Hans Cristoph Hirsch (Eike von Repgow: Der Sachsenspiegel. Landrecht. Berlin-Leipzig 1936., Lehnrecht. Halle [Saale] 1939.), Ruth Schmidt Wiegand és Klausdieter Schott (Eike von Repgow: Der Sachsenspiegel. Zürich. 1996.) jegyzetei és glosszái alapján készítettük, továbbá beillesztettük Karl August Eckhardt (Sachsenspiegel. Landrecht. Göttingen 1973., Lehnrecht. Hannover. 1989.) forráshivatkozásait a latin jegyzetek mellőzésével. Az utóbbiak elhagyásával helyet kíméltünk, viszont a további tájékozódáshoz pontos fogódzókat adtunk. E megoldás mellett szólt, hogy egy kutató vagy érdeklődő, ha egy-egy jogintézményt tovább, mélyebben szeretne megvizsgálni, ily módon elindulhat a hivatkozások alapján. A jegyzetekben hivatkozott irodalmat a tájékozódás megkönnyítése érdekében külön rövidítésjegyzékben foglaltuk össze. A következőkben nézzük meg, a Tükörben szereplő néhány jogintézményt miképpen lehetett a magyar fordításban hűen visszaadni. A tartományi béke megőrzését, valamint a fennálló társadalmi rendet és társadalmi békét, a magánéletet megzavaró béketörők megbüntetését Eike von Repgow a jog fontos területének tekinti. A büntetések fajtái közül a Szász tükörben az Acht szerepel, ami ex lex, azaz társadalmon kívüli állapotot jelentett. A békeszegőket, akiket e büntetéssel sújtottak, jognélkülivé nyilvánították, a közösségből kitaszítva minden köteléktől és jogtól megfosztották őket, úgy élhettek, mint madarak a levegőben, vadak az erdőben és halak a vízben, szabadon, de egyúttal mindenki szabad prédájaként. A jogintézményhez hasonló a magyar középkori jogból ismert levelesítés, ami büntető ügyekben hozott bírósági ítélet nyomán törvényen kívüli állapotba taszítást jelentett, birtok és jogfosztással járt. Mégsem használhattuk e szót az Acht fordításaként, inkább a 'kerületi', illetve 'birodalmi kiközösítés'-sel fordítottuk a jogintézmény nevét, mert az Acht fogalma,
