Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Krafft; Otfried: Árpád-házi Szt. Margit szentté avatási perének 1379-es újrafelvétele 455
Otfried Krafft ÁRPÁD-HÁZI SZT. MARGIT SZENTTÉ AVATÁSI PERÉNEK 1379-ES ÚJRAFELVÉTELEÁrpád-házi Margit hercegnő, IV Béla király és a bizánci Laszkarisz Mária leánya, életének több évét a Nyulak szigetén, a mai Budapesten található domonkos apácakolostorban töltötte, és ott halt meg 1270-ben.1 Nem sokkal halálát követően két szentté avatási perre került sor,2 amelyek közül az első csak kevéssé ismert.3 Az 1276-ban V Ince által kezdeményezett második per anyaga,4 a pápai megbízólevelekkel egyetemben6 régóta ki van adva. A tanúkihallgatásokat azonban nem követte szentté avatás,6 bár az erre vonatkozó kérelmek egészen V Kelemen pápaságáig (1305-1314) ismétlődtek.7 A Margittal kapcso* A szerző köszönettel tartozik Klaniczay Gábornak, amiért az alábbi tanulmány magyar nyelvű megjelentetését elősegítette. - A tanulmányt Gecser Ottó fordította magyarra. 1 Margit életéhez újabban vö. Gábor Klaniczay. Holy Rulers and Blessed Princesses. Dynastic cults in medieval central Europe. Cambridge 2002. 205-206., melynek korábbi, magyar változatát 1. Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Budapest 2000. 177-178.; továbbá Uő: Proving sanctity in the canonization processes (Saint Elizabeth and Saint Margaret of Hungary). In: Procès de canonisation du Moyen Age. Aspects juridiques et religieux / Medieval canonization processes. Legal and religious aspects. Ed. Gábor Klaniczay. (Collection de l'École française de Rome 340). Róma 2004. 117-148., 121. (22. sz. jegyz.). 2 Ehhez legutóbb vö. Klaniczay: Holy Rulers i. m. 224.; US: Uralkodók i. m. 186-187.; továbbá: Inquisitio iussu sanctissimi domini nostri Pii papae XII peracta de vita beatae Margaritae ab Hungaria ... (Sacra rituum congregatio, sectio historica 50). Vatikánváros 1943. (a továbbiakban: Inquisitio) XII. skk. (köszönettel tartozom a paderborni érseki akadémiai könyvtárnak, amiért lehetővé tette, hogy használjam ezt a könyvet). 3 Ahogy az 1276. évi Dudum ex parte kezdetű megbízólevélből (vö. alább 5. sz. jegyz.) kiderül, a tanúkihallgatások lebonyolításáról már X. Gergely rendelkezett. Mindenesetre a vonatkozó oklevél és a per jegyzőkönyvei elvesztek, vö. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I-IV Ed. a collegio historicorum Hungarorum Romano. Bp. 1896-1907. (a továbbiakban: MREV) I. XLI. old. Nyomai megtalálhatók Margit legrégebbi legendájában, vö. Klaniczay G.: Proving Sanctity i. m. 137. A meghallgatásoknak Fraknói szerint 1271. július 13-a és 21-e között kellett lebonyolódniuk (Guilelmi Fraknói Prolegomena ad Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. In: MREV I. XLI. old.) ezt a datálást azonban X. Gergely pápaságának kronológiája miatt elkerülhetetlenül 1272-re kell módosítanunk: 1271 szeptember elején választották pápává, de koronázására csak 1272 márciusának végén került sor. Egyházjogi szempontból aligha volt lehetséges, hogy a vizsgálatot interregnum idején indítsák el, ebben az esetben a helyi főpapság saját kezdeményezéséről lehetett szó. 4 Az 1276. évi meghallgatások jegyzőkönyveit Fraknói „Inquisitio super vita, conversatione et miraculis beate Margarethae virginis" címen adta ki (MREV I. 163-383.), vö.. Inquisitio XX. skk.; szöveghagyományához 1. még Klaniczay G.: Proving sanctity i. m. 138. (87. sz. jegyz.). 5 V Incétől származik a „Dudum ex parte" kezdetű megbízólevél (1276. máj. 14.), in: Acta sanctorum (a továbbiakban AASS). Január, III. köt., 515., akárcsak a „Testes legitimos" kezdetű forma (1276. máj. 25.), in: AASS, uott.; továbbá Fraknóinál MREV I. 160. skk. (197. sz.); Inquisitio. 5. skk. (1-2. sz.). 6 A per egy XXI. Jánosnak írt beszámoló (MREV I. 384., 199. sz.) és további próbálkozások, többek között Habsburg Rudolf német király kérelme (uo., 43. sz.) ellenére sem fejeződött be. 7 V Kelemen idején történt egy perújrafelvételi kísérlet, vö. MREV I. LXII. old; Inquisitio. XIII., LVIII.; Klaniczay G.: Holy Rulers i. m. 324., US: Uralkodók i. m. 260., Uő: La noblesse et le culte des saints dynastiques sous les rois angevins. In: La noblesse dans les territoires angevins à la
