Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
452 KLANICZAY GÁBOR tett az új szentté avatási eljárást elrendelő 1379. júniusi levél címzettje, s a vizsgálat lefolytatásával megbízott vizsgálóbizottság vezetője — lehet, hogy épp ezt visszhangozza egy néhány hónappal későbbi, 1379. november 22-i oklevelének intitulatio]a, melyben egyebek közt „in regno Hungáriáé sedis apostolice legaíMs"-nak nevezi magát.50 A szentté avatási vizsgálattal megbízott bizottságban név szerint említett István jeruzsálemi pátriárka nem más, mint Szigeti István, aki 1367 és 1382 között a kalocsai érsek tisztét, az ország második egyházi főméltóságát töltötte be. О is pápai legátusként említi magát 1379. december 4-én egy oklevélben. Ezt címet a Szigeti István életrajzi adatait feldolgozó Udvardy József az érsek kiemelkedő egyházpolitikai szerepével, egyebek között az uniós mozgalom jegyében, a románok körében szervezendő Szörényi püspökséggel kapcsolatos megbízatásával hozza kapcsolatba, de talán nála is összefüggésben van a legátusi cím használata a tervezett szentté avatási vizsgálóbizottságban betöltendő szerepével.51 A bizottság felkért tagja közül Alsáni Bálint pécsi püspökről is érdemes szólni néhány szót. VI. Orbán és környezete számára a pécsi püspök onnan lehetett ismert, hogy 1378-ban és 1379-ben többekkel együtt ő képviselte Nagy Lajost a Velencével folytatott háborúskodáshoz kapcsolódó észak-itáliai diplomáciai egyezkedésekben. Amikor a háború véget ért, az 1381. évi torinói béketárgyaláson ugyancsak ő volt a magyar küldöttség egyik legtekintélyesebb képviselője, és az ő nevéhez fűződik e békeszerződés egyik fontos szerzeményének, Remete Szent Pál testének átvitele Magyarországra. 1384-ben maga is megkapta a bíborosi címet VI. Orbántól, hasonló feltételekkel, mint Demeter, tehát nem kellett elhagynia pécsi püspökségét sem, ahol a formálódó — és sajnos rövid életű — pécsi egyetem legfőbb támogatója és szervezője volt.5 2 A bizottság negyedik tagjáról, a veszprémi püspökről azonban hiányosak az ismereteink. Otfried Krafft Conrad Eubel katolikus hierarchiáról megjelentetett 20. századi műve alapján53 Péterrel azonosítja, Engel Pál archontológiája szerint azonban Péter 1378. január 4-től június 14-ig volt csak veszprémi püspök, ezután a püspöki szék egy ideig betöltetlen volt, s Péter utóda, Himházi Benedek csak a pápai oklevél kelte után, 1379 június 4-én nyerte el a veszprémi püspöki címet.54 A veszprémi püspök neve ezek szerint nem személyes okokból, 50 Demetrius miseratione divina tituli sanctorum quatuor coronatorum presbiter cardinalis in regno Hungáriáé sedis apostolice legátus, Strigoniensis ecclesiae gubernátor et summus cancellarius — Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 237 418., idézi: Bertényi Iván: Demeter. 1378. augusztus 16. e. - 1387. február 20. In: Esztergomi érsekek 1000-2003. Szerk. Веке Margit. Bp. 2003. 195. (21. sz. jegyz.). 51 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza (1000-1526). Köln 1991. 232-242. — Az Erdélyi Múzeum 38. sz. oklevelét б idézi a 238. oldalon: „fráter Stephanus, magister sacre pagine, Dei et apostolice sedis gratia Patriarcha Jherosolimitanus ac administrator perpetuus ecclesiarum Colocensis et Bachyensis invicem unitarum, provincieque nostre sedis apostolice legatis, ac aule regie cancellarius." 52 Aldásy Antal: Alsáni Bálint bíbornok. Bp. 1903.; Fügedi Erik: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja. In: A pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs 1967. 97-110. 53 Conrad Eubel: Hierarchia catholica medii aevi. Monasterii Regensberg 1898-1923. I. 524. 54 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I—II. (História Könyvtár - Kronológiák, adattárak 5.) Bp. 1996. I. 78.
