Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Klaniczay Gábor: Kísérletek Árpád-házi Szent Margit szentté avatására a középkorban 443
446 KLANICZAY GÁBOR Szent Margit közbenjárásának tulajdonítottak. E csodák egybeszerkesztett jegyzékét Margit legrégibb legendája, a gyóntatójának, Marcellusnak tulajdonított Legenda Vetus őrizte meg.2 4 Azt a tényt, hogy V Ince pápa 1276. május 14-i rendelete nyomán a Nyulak Szigetén 1276. július 26. és október 12. között újabb tanúkihallgatás lefolytatására került sor, a magyar kutatás hosszú időn át hajlamos volt úgy értelmezni, hogy erre az első vizsgálat nem kielégítő gondossága miatt volt szükség.2 5 A Margit szentségével kapcsolatos vizsgálatok valójában nem különböztek a szentté avatási eljárás 13. században kialakult szokásos menetrendjétől: az első szakasz mindig egy helyi jellegű vizsgálódás volt. Miután ennek eredményeit — a szent első életrajzát és a fama sanctitatist tanúsító csodák első jegyzékét — elküldték a Kúriához, akkor indulhatott meg a tulajdonképpeni inquisitio in partibus, melyben a pápai legátusok a szigorúbb kánonjogi előírások szerint kérdezték ki a csodák tanúit, majd ezt a második (vagy akár még további: harmadik, negyedik) szakaszban vizsgálta meg a Kúriában a bíborosok szentté avatással foglalkozó testülete. Két közép-európai példát említek. így volt ez Arpád-házi Szent Erzsébet 1232 és 1235 között lefolytatott szentté avatási perében, ahol az első csodajegyzékek és a Marburgi Konrád által írt Summa vitae Rómába küldése nyomán rendelte el IX. Gergely a vizsgálatot.2 6 Ugyanez történt a lengyel Szent Szaniszló esetében is: a gnieznói érsek, a wroclawi püspök és Lubiqz ciszterci apátja állította össze 1250-ben az első csodajegyzéket, majd ennek Rómába küldése nyomán került sor arra, hogy a IV Ince által kinevezett 24 Marcellus szerzősége mellett érvel Lovas Elemér (Lovas Elemér: Árpád-házi B. Margit első életrajzának írója - Marcellus. A pannonhalmi Szt. Gellért főiskola évkönyve. Pannonhalma 1940/ 1941. 21-85.), az azonosítást elfogadja Mezey László (Mezey L.: Irodalmi anyanyelvűségünk i. m. 38-39.), ellene érvel Györffy György (Györffy György: Budapest története az Árpádkorban. In: Budapest története I. Budapest története az őskortól az Arpád-kor végéig. Szerk. Gerevich László. Bp. 1973. 319-321., melynek új, átdolgozott kiadását 1. Uő: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Arpád-kor végi székvárossá alakulásáig. Bp. 1997. 208-209). Marcellus szerzőségét valószínűnek tartja, ám a kételyeket teljes bizonysággal nem tartja eloszlathatónak Klaniczay Tibor: A Margit-legendák történetének revíziója. In: Klaniczay T.- Klaniczay G.: Szent Margit i. m. 38—10. 25 Legújabban ezt a véleményt fogalmazta meg Orbán Imre (Orbán Imre: Megjegyzések Árpád-házi Szent Margit sikertelen szentté avatási eljárásaihoz. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. Szerk. Веке Margit. Bp. 2001. 83-93.). 26 Paul Gerhard Schmidt: Die zeitgenössische Uberlieferung zum Leben und zur Heiligsprechung der heiligen Elisabeth. In: Sankt Elisabeth. Fürstin Dienerin Heilige. Sigmaringen 1981. 1-6.; Joseph Leinweber: Das kirchliche Heiligsprechungsverfahren bis zum Jahre 1234. Der Kanonisationsprozeß der hl. Elisabeth von Thüringen. Ibid. 128-136.; Otfried Krafft: Kommunikation und Kanonisation: Die Heiligsprechung der Elisabeth von Thüringen 1235 und das Problem der Mehrfachausfertigung von päpstlichen Kanonisationsurkunden seit 1161. Zeitschrift des Vereins für Thüringische Geschichte 58. (2004) 27-82.; Gábor Klaniczay: II processo di canonizzazione di Santa Elisabetta. Le prime testimonianze sulla vita e sui miracoli. In II culto e la storia di Santa Elisabetta d'Ungheria in Europa. 18-19 novembre 2002. Annuario 2002-2004. Conferenze e convegnl Accademia d'Ungheria in Roma. Istituto storico „Fraknói". Roma 2005. 220-232. 27 Miracula sancti Stanislai. Ed. Wojciech Kçtrzynski. In: Monumenta Poloniae Historica IV Lviv 1884. 285-318.; Cuda Swiçtego Stanislawa. Eds. Jazmina Pleziowa, Zbigniew Perzanowski. Analecta Cracoviensia 11. (1979) 47-141.; Aleksandra Witkowska: The Thirteenth-Century Miracula of St. Stanislaus, Bishop of Krakow. In: Procès de canonisation i. m. 149-163.
