Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
418 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS VI. Életkörülmények A főesperesek hivatalukból származó bevételei a kerületükben működő plébániák számának függvényében alakultak, hiszen a plébánosok évente kötelesek voltak a cathedraticum megfizetésére.10 7 A székesegyházi főesperességben 89, a baranyaiban 99, a tolnaiban 74, a regölyiben 68, a valkóiban 66, az aszúágiban 51, míg a marótiban pedig 41 plébánia, templomos hely működött a pápai tizedjegyzék idején.10 8 Ezekhez járultak még a iurisdictiojuk alá tartozó perekből, bírságokból származó bevételek. A kanonoki prebendával kiegészítve egy-egy főesperes megközelítőleg akkora éves jövedelemmel rendelkezett, mint a prépostot követő méltóságviselők, sőt, talán megkockáztathatjuk, hogy a székesegyházi és a baranyai kerületeket irányító személyek ennél némileg magasabb bevételekkel rendelkeztek. E mellett szól a következő két példánk. Az ambiciózus fiatal hivatalnok (a kincstartói hivatalban) Nagylucsei Orbán a baranyai főesperességet kapta a káptalan kegyúri jogait gyakorló „főnök"-étől, Ernuszt János főkincstartótól.109 Ezt a hivatalt korábban — egyébként helyi relációban — nem kevésbé jelentős személy viselte, mint Újlaki Miklós boszniai király kancellárja.11 0 Kornis Mihály az őrkanonoki stallumtól vált meg a székesegyházi főesperesi hivatalért, amit — későbbi javadalmai alapján ítélve — elsősorban az anyagi gyarapodás motiválhatott.11 1 Igen nehéz meghatározni az egyes javadalmak tényleges értékét, mivel a kanonoki prebendák elsősorban a birtokokból származó bevételekből, a káptalan birtokain szedett földesúri járadékokból, a káptalan tizedkerületei nyújtotta bevételekből, az egyes ingatlanok (például erdők, malmok, rétek) bérbeadásából, a borkimérésből, stb. származtak. E bevételek egy része természetben, más része készpénzben folyt be. A pápai tizedjegyzékek, valamint az egyes javadalmakért benyújtott folyamodványok sem a javadalmak reális értékét adták meg, mivel ezek csak becsléseken alapultak. Vélhetőleg nem járunk távol a valóságtól, amennyiben azt feltételezzük, hogy a két kerület főesperesei a 15. században megközelítőleg 150 forint éves bevétellel rendelkeztek.11 2 A 13. század elején a káptalanba költöző főesperesek is a székesegyház közelében, a többi kanonoki épület környéken (a mai Hunyadi út és a Klimo György utca közötti területen) építették fel házaikat. Egyed baranyai főesperes házáról 1324-ben kelt testamentumából származik információnk: „Egyed főesperesnek bizonyos kúriáját, amely a préposti kúria előtt, dél felől két, az Aranyoskúttól és a préposti kúriától kiinduló utca között, András úr valkói főesperes kúriájának szomszédságában fekszik, s ami kőpincével, kerttel, illetve gyümölcsössel, más hozzátartozó épületekkel, hasznosságokkal van ellátva" István 107 Ennek összege területenként változott, az 1498. évi 53. tc. állapította meg egységesen évi egy forintban, 1. Mcdyusz Elemér. Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 83. 108 Koszta L.: Püspöki székhely i. m. 237. 109 DL 17 542. 110 Ti. Isztrói István, 1. Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica Hungáriám illustrantia 1-П. Romae 1859-1860. II. 36. sz. 111 Később veszprémi prépost, majd segesdi főesperes lett. 112 Erre 1. részletesen Fedeles Tamás: Pécsi kanonokok életmódja a késő-középkorban. Pécsi Szemle 8. (2005: 1.) 6-14.
