Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás - K. Németh András: A tolnai és a regölyi főesperesség. Régészeti és prozopográfiai adatok Tolna megye középkori egyházigazgatásának történetéhez 397
402 FEDELES TAMÁS - К. NÉMETH ANDRÁS perd stb. néven), majd Dombóvár (illetve ha Dumbo—Dembio Vásárosdombóval azonos, akkor a mai Dombóvártól északra volt Abraam, illetve Dalmandpuszta és Szentmiklóspuszta), Vázsnok és Oroszló a szélső pontok. Nyugati határát Oroszló után Sásd, Kercseliget, Szabadi, Zimány, az Igáitól délkeletre eső Mersepuszta (Omerse, Omorse stb. nevű plébánia), a Somogyacsától északra levő Gerézdpuszta (Guereg, Cecresd stb. nevű plébánia), majd Bedeg (a mai Bedegkér) és Kánya jelzi."21 A főesperességen belüli alesperesi hálózatról, ezek központjairól alig tudunk valamit, csupán néhány késői, 15-16. századi adatra támaszkodhatunk. Ebben az időszakban Ozora volt — a 15. század első évtizedeiben Ozorai Pipo által épített várnak, ferences kolostornak és az általa adományozott mezővárosi címnek köszönhetően — az egyik alesperesi székhely: az itteni plébánost alesperesként (vicearchidiaconus) bő fél évszázad alatt háromszor is említik okleveleink. 1473-ban az ozorai alesperesként említett Bálint plébános a halálosan beteg Hédervári Imréné Garai Anna gyóntatójaként voltjelen annak végrendelkezésénél.22 1518-ban az esztergomi érsek a szekszárdi apátot és a név szerint nem említett ozorai plébános-alesperest egy ozorai birtokügyben a tanúk kihallgatóiul rendelte,2 3 1529-ben pedig István ozorai esperes-plébános tanúként vett részt, amikor Hédervári Ferenc felsorolta a feleségének, Rokonoki Dorottyának adott jegyajándékait.2 4 A regölyi főesperesség többi alesperesi központja közül csak Dombó (ma Vásárosdombó) és Szentmártont (ma Gödreszentmárton) ismerjük, amelyeket az 1542. évi dikális összeírás említ.2 5 A tolnai főesperesség Egyházszervezés A tolnai főesperesség kialakulása a regölyitől eltérően nem vet fel annyi vitatott kérdést, hiszen létrejötte a megye megszerveződéséből könnyebben kikövetkeztethető. Az általában Szent István kori alapításúnak tartott — de legkésőbb 1055-re mindenképpen létrejött — Tolna vármegye tolnavári székhe-21 Kristó Gy.\ A vármegyék kialakulása i. m. 286. — A leírás hibája, hogy többnyire jelen kori, lakott helyek segítségével igyekszik a határt megállapítani; a megadott pontok összekötésével azonban egy olyan csonka területet kapunk, amelyből több középkori plébánia is kiesik. így például Tengőd és Nagyszokoly összekötésével kiesik a vonaltól északra fekvő, de a pápai tizedjegyzék idején a regölyi főesperességhez tartozó Mén, a tévesen a döbröközi határba helyezett Leperdpuszta, Dombóvár határvonalként kezelésével pedig Szarvasd stb. 22 A Héderváry-család oklevéltára I—II. Közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Bp. 1909-1922. (a továbbiakban: Héderváry) 388. 23 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 94 336., regesztáját 1. Bónis György. Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Szerk. Balogh Elemér. (Jogtörténeti Tár 1/1.) Bp. 1997. 4226. sz. 24 Héderváry II. 19. — Az ozorai alesperesre vonatkozó adatokra összefoglalóan 1. Odor János Gábor-K. Németh András: Adatok Tolna megye néhány középkori templomáról. (Dombóvár-Szarvasdpuszta; Kajdacs-Sárvíz-part; Miszla-r. k. templom; Ozora-r. k. templom). Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 26. (2004) 217. 25 Timár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya területéről. Baranyai Helytörténetírás 1974-75 [1976] 56., 9.3-94.; Timár Gy.: Sásd i. m. 136., 139.
