Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
AZ 1505. ÉVI RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A SZITTYA IDEOLÓGIA 373 furcsa mellékvonala is lett a szittya tételnek. Vitéz János egyik beszédében a török elleni harcra buzdítva említi, hogy a törökök a szittyáktól (ex Schytis) először Ázsiába költöztek, majd Európába kerültek.7 6 Ez talán Szkitia területének többféle középkori értelmezéséből eredhet,7 7 bár nem zárható ki valamiféle török rokonságtudat sem. Attila nagy hatása különösen Mátyással kapcsolatban közismert, erre nem térek ki.7 8 Tubero leírása szerint Székely Dózsa György a felkelt parasztok előtti beszédében utalt arra, hogy a hunokat Európa meghódítója, Attila, nem azért vezette ide, hogy másoknak nemességet szerezzen. Ez épp úgy lehet a dalmát humanista tudós kitalálása, mint az országban elterjedt köztudatra tekintettel valóságosan hangoztatott érv.7 9 Megjegyzem, hogy még az erdélyi fejedelem Báthoryak korában is élt az Attila-kultusz.8 0 Werbőczy az 1505. évi végzésben sikeresen kapcsolta össze a szittya erkölcsök és dicsőség országosan elterjedt tudatát az ugyancsak élő hazai idegengyűlölettel,8 1 a „kereszténység védőbástyája" kifejezésben rejlő küldetéstudattal,82 hogy megakadályozza Miksa trónutódlását és a trónra segítse Szapolyai Jánost. Nem lehetetlen, hogy a szöveg kompromisszum eredménye, ugyanis kimaradt belőle a megszavazott törvény azon cikkelye, amely előnyt biztosít Ulászló leánya esetleges magyar származású férjének, márpedig a legjobban ez támogathatta volna Szapolyai trónigényét a házasság létrejötte esetén. Mindennek elfogadását pedig, amint arra rámutattam, a kölni birodalmi gyűlés határozata tette lehetővé. Az ügy folytatása szinte tragikomédiába illő. A következő év elején valóban kitört a háború Magyarország és a Birodalom közt. A magyar főkapitányok Szapolyai János és Somi Józsa lettek. Közben Ulászló és Miksa tovább tárgyaltak a két család közti házassági tervről, míg végre megszületett a későbbi II. Lajos, így az egész háború értelmetlenné vált, és félbe szakadt.8 3 THE DIET OF RÁKOS IN 1505 AND „SZITTYA" (SCYTHIAN) IDEOLOGY by András Kubinyi (Summary) Hungarian historiography has traditionally regarded the so-called decision of Rákos (1505) as the fullest political manifestation of the medieval Hungarian estates and the Magna Charta of noble nationalism. The charter was issued on 13 October 1505, during the diet which was held on the field of Rákos, near Pest, by the prélats, barons and noble envoys of the kingdom. It declared that no foreign king will be elected in the future. Those present swore an oath to respect the decision. The text is a good illustration of two fundamental concepts of medieval Hungarian political idology: of 76 Iohannes Vitéz de Zredna: Opera quae supersunt. Ed. Iván Boronkai. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Ser. Nova Tom. III.) Bp. 1980. 259. 77 Deér J.: Királyság i. m. 5-23. 78 Vö. pl. Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. 174-181. 79 Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (Magyarország). Közreadja Blazovich László, Sz. Galántai Erzsébet. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 4.) Szeged 1994. 272. 80 Acs Pál: Attila-kultusz a Báthory-korban. In: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon. Szerk. Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 1996. 113-119. 81 Deér J.: Királyság i. m. 230-232. 82 Uo. 237-240. 83 Fraknói V.: A magyar királyválasztások i. m. 132-135.
