Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361

364 KUBINYI ANDRÁS sében többek közt ez szerepelt: „reméli a Szent Birodalomhoz csatolni [ti. Magyarországot]".1

8

Nem ez volt az első hasonló megjegyzése. Amikor 1491-ben II. Ulászló ostromolta a római király által elfoglalt Székesfehérvárt, ezt írta a brandenburgi őrgrófoknak: „Ami bennünket, a Szent Birodalmat és a német nemzetet az említett Székesfehérvár városnál érint, az az, hogy az a mi, azaz egy német fejedelem kezére jusson".1

9

Teljesen lényegtelen, hogy Miksa komolyan gondolta-e, hogy Magyarországot a Birodalomhoz csatolhatja. Ezzel csak a birodalmi rendek nacionalizmusára akart hatni, ami sikerült is. A Birodalmi Gyűlés határozatának híre augusztusra biztosan eljutott Budára, ahol bizonyára nagyon felborzolta a kedélyeket. A németeket amúgy is utálták. Hans Geyr osztrák ügynök szeptember 26-i jelentésében visszautal arra, hogy a böjti országgyűlés idején a csőcselék kardokkal és buzogányokkal vette körül a német követek szállását és „német kutyák"-nak nevezte őket. Az urak csendesítették le őket, ne támadjanak meg egy követséget.20

Valószínűleg sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a birodalmi gyűlés határozatának a rákosi végzés egyhangú létrejöttében, mint amit a korábbi szakirodalom annak tulajdonított.2

1

Az ország függetlenségéről volt szó, a Német Birodalomba történő esetleges beolvasztásáról. Egyesek meg akarták támadni Ausztriát, az országgyűlésen pedig állítólag az is elhangzott, hogy inkább a törököknek vetik magukat alá, mint a Habsburgoknak.2

2 Geyr szeptember 26-án még csak azt jelenti Budáról, hogy a bírósági oktávákra érkeznek az urak és nemesek, és az országgyűlés pedig Szent Mihály huszadik napján (azaz október 18-án) lesz. Szerinte azt beszélik a városban, hogy a király 8000 cseh katonát hozatott, a római király meg akarja támadni az országot, az emberek rendbe hozzák a régi páncélokat és fegyvereket, és jön Zsigmond lengyel herceg is 300 emberrel.2

3

Szentgyörgyi és Bazini Péter gróf országbíró és vajda szeptember 17-én még Erdélyben, a kolozsmonostori konvent előtt tett bevallást.2

4

Rövidesen azonban megérkezett Szapolyai János 2000 lovassal, és kifejezte hódolatát a királynak,2

5

amivel az uralkodóval való kiegyezés lehetőségét nyitotta meg. Nem valószínű, hogy János kísérői mind Szapolyai-familiárisok lettek volna. Nyoma maradt annak, hogy vármegyei bandériumok is csatlakoztak hozzá. Nógrád megye bandériumtartási számadásai szerint ugyanis 60 lovasukat mozgósították az 1505. évi Szent Mihály napi diétára, 18 Zu dem heiligen Reich zu pringen verhoffet — idézi Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 92. (5. sz. jegyz.). 19 Vnd was vnns, dem heiligen Reich, vnd dewtscher Nacion an der gemelgten Stat Stulweissenburg, wo die ans vnnserm, als eines Tewtschen fursth hennden kommen solt, gelegen ist. — Haus-, Hof und Staatsarchiv Wien. Reichskanzlei. Maximiiiana K. (a továbbiakban: Maximiiiana) 40. fol. 41-42. 20 Maximiiiana K. 15. fol. 199. 21

Vö. pl. Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 97-99. 22 H. Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. i. m. 325-326. 23

Maximiiiana K. 15. fol. 198-198. v. 24

DL 88 939. 25

Marino Sanuto világkrónikájának Magyar-országot illető tudósításai II. Közli Wenzel Gusztáv. Magyar Történelmi Tár 24. Bp. 1877. (a továbbiakban: Marino Sanuto) 136.