Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
362 KUBINYI ANDRÁS kedő Ulászló rövidesen meghal, választassa meg magát királynak. A király és felesége, Anne de Foix jobb házasságra gondoltak: Anna menjen hozzá Miksa római király valamelyik unokájához, akik korban és rangban jobban hozzá illenek.5 Az 1505. február 23-ára összehívott országgyűlés eredménytelenül oszlott fel. Valószínűleg tárgyaltak az örökösödésről, de a király nem fogadta el a rendek akaratát. A szakirodalom Taddeo de Lardis Estei Hippolit bíboroshoz írt levelére hivatkozva azt állítja, hogy a rendek július 25-re Székesfehérvárra fegyveres országgyűlés tartását határozták el, mire a király az időpontot előbbre hozta június 24-re, és utasította a főurakat, hogy azon katonáikkal jelenjenek meg. Lardis azonban valójában két levelet írt. A március 31-i írásában csak annyi szerepel, hogy az országgyűlés semmit sem végzett a nagy egyenetlenség miatt.6 Június 8-i jelentésében van szó arról, hogy a nemesség Székesfehérvárra országgyűlést hívott össze, amivel szemben a király ellenintézkedést tett.7 Tehát nem a februári diéta döntött az újabb, fegyveres gyűlésről. Ezt világosan mutatja II. Ulászló 1525. május 25-én a Várdai család egyik tagjához írt levele. E szerint egyesek azt a hírt terjesztik, hogy Miksa az országba tör, ezért összehívták a fehérvári gyűlést azzal, hogy amely nemes nem jelenik meg, levágják. A király a gyűlés ellen van, és kéri a címzettet, hogy beszélje le az azon való részvételről a Szabolcs megyei nemeseket, valamint tegyen meg mindent, hogy az ne jöjjön létre.8 Ulászló másik királyságához, Csehországhoz is katonai segítségért fordult, ahol júniusban felkelést rendelt el.9 Ez intézkedés azonban elkésett, így nem segíthettek. Miksát emberei először május 1-én, majd júniusban ismételten figyelmeztették a magyarországi veszélyre.1 0 Valószínűnek látszik, hogy Ulászló is kért segítséget Miksától. Világos tehát, hogy egy akkor még alaptalan háborús hírrel akarta valaki tavasszal, a februári országgyűlés után, a nemességet fegyveres gyűlésre összehívatni. Az uralkodó ezt először meg akarta akadályozni, majd maga hívott össze a tervezettnél korábbra országgyűlést. Megdöbbentő, hogy — noha az országgyűlés összehívásának joga még Werbőczy szerint is vitán felül a királyt illeti1 1 — a nemesség mégsem törődött ellenkezésével. A vitát Ulászló öccse, a korábban évekig bátyjánál tartózkodó Zsigmond lengyel herceg csendesítette le: családi összeköttetés létesítésének ígéretével összebékítette testvérével Szapolyait. (János húgát, Borbálát azonban csak 1512-ben, lengyel királyként vette feleségül.) Zsigmond lengyel segítséget ígért Ausztria visszafoglalásához is. 5 Miksa már 1504-ben unokája. Ferdinánd nevében lépett fel kérőként (H. Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. i. m. 322.), Ulászló pedig 1505 nyarán a másik unokának, Károlynak ajánlotta fel Anna kezét (Fraknói V.: A magyar királyválasztások i. m. 124.). 6 A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai I. Ism. Ováry Lipót. Bp. 1890. 991. sz. 7 Uo. 992. sz. 8 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 82 226. 9 Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 91. 10 H. Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. i. m. 323. (és a hozzá tartozó jegyzetek). 11 Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve. Latin-magyar kétnyelvű kiadás. Bp. 1990. (a továbbiakban: Tripartitum) 285-286. (Partis II. Tit. 3.), vö. Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Bp. 1919.® 646-647.
