Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A városi elit Nyíregyházán a 20. század első felében 25
28 TAKÁCS TIBOR kulturális tőkéhez kapcsolódott. Ez ismét csak arra figyelmeztet, hogy a helyi vezetőréteg kialakulásánál nem kizárólag az anyagi javaknak, hanem a szimbolikus tőkének, a társadalmi elismertségnek és presztízsnek is fontos szerep jutott. Ez ugyan az adókétszerezések formájában a nyers virilizmusnál is érvényesült, igazából azonban a helyi választásokon mutatkozott meg a szerepe. Tisztában vagyok azzal, hogy a helyi képviselők körén kívül más pozíciók is biztosították a közösség ügyeibe való beleszólás lehetőségét, ezek feltárására azonban kizárólag a konkrét döntési mechanizmusok rekonstruálása révén lenne lehetőség, ami még egy kisváros esetében is szinte lehetetlen vállalkozás. Nem kis mértékben azért, mert az informális státusból fakadóan a döntéshozatali folyamatok jó része szinte teljesen rejtve marad, a formális szervezeti pozíciók között pedig véleményem szerint egy sincs, amelyhez a helyi, városi szinten meglévő döntési jogosítványok olyan széles köre tapadna, mint a képviselőtestületi tagság. Ráadásul ezzel a megközelítéssel nemcsak a vezetőréteg összetételében végbemenő változásokat lehet könnyen megvizsgálni, hanem a vezetés, a döntéshozatal mechanizmusát is vizsgálni lehet.1 1 A hazai helyi elitkutatások többnyire csak arra a kérdésre koncentrálnak, hogy az elit tagjai honnan érkeztek, pedig véleményem szerint ugyanennyire fontos az is, hogy ilyen minőségükben milyen teljesítményt nyújtottak. Tanulmányomban a nyíregyházi helyi elitről elsősorban nem a társadalmi összetétele, hanem a működése alapján próbálok képet alkotni. A szerveződésében, összetételében lejátszódó folyamatok, a foglalkozási és felekezeti arányok vizsgálatával ugyanis korántsem mondunk el mindent a vezetőrétegről. Az elit működését, az eliten belüli döntéshozatali mechanizmusokat — legkézenfekvőbb módon — a képviselőtestületi közgyűlések tevékenységén keresztül kívánom megvizsgálni. A nyíregyházi városi elit összetétele A nyíregyházi városi elit vizsgálatára kilenc mintaévet választottam ki (1900, 1906, 1912, 1918, 1924, 1930, 1935, 1940, 1944). Úgy vélem, hogy ezek alapján megbízható adatsorokat kaphatunk, amelyek ha számszerűleg nem is, az általuk kirajzolt tendenciákat tekintve mindenképpen alkalmasak a városi elitre vonatkozó következtetések levonására. Minden esetben a képviselőtestületnek az év elején érvényes névsorát használtam. A legnagyobb adófizetők névjegyzékét (a jogi személyek és nők megbízottaival együtt) és a helyi választások eredményét a képviselőtestület határozatban hagyta jóvá. Ezek a közgyűlési jegyzőkönyvekben minden esetben megtalálhatóak, nagyobb részük a polgármesteri iratokban is fennmaradt, és általában közölte őket a helyi sajtó is.1 2 11 Ezt a lehetőséget már Söptei Imre is felismerte, aki nemcsak a legnagyobb adófizetők összetételében lejátszódó főbb mozgásfolyamatokat tárta fel, hanem azt is, hogy a virilisek milyen mértékben vettek részt a képviselőtestület közgyűlésein, vagyis abban a döntéshozatali folyamatban, amire adójuk révén jogot nyertek. L. Söptei Imre: Kőszeg legtöbbet adózó polgárai 1872-től a századfordulóig. In: Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, 2002. 133-146. 12 A képviselőtestületi tagságra vonatkozó valamennyi forráshelyet külön nem jelzem, mivel ez túlzottan megterhelné a jegyzetapparátust. 1916-tól egyébként külön kötetet vezettek a képviselő-
