Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
334 BÁLINT CSANÁD többre tartotta a gallok szorgalmánál, úgyhogy akik nemrég még a római nyelvtől is idegenkedtek, most az ékesszólásra kaptak kedvet. Ezután viseletünket is megbecsülték, és sokan viseltek tógát, s lassanként átpártoltak csábító vétkekhez: az oszlopcsarnokokhoz, a fürdőkhöz és a választékos lakomákhoz." (Agricola 21. cap.)284 A másik forrásban meg a „vesztes" oldal az, amelyik megszólal: korhol és fölpanaszolja népének a kultúra- és nyelvváltást. Kül tegin a világhírű orhoni feliraton (déli oldal 5) az első türk birodalom összeomlásához vezető belső folyamatról beszél: „Az aranyat, ezüstöt, selymet és kelmét korlátlan módon adó tabgacs nép szava édes, kincse puha volt. Édes szóval, puha kinccsel csábították az idegen... népet, s ekként [magukhoz] közelivé tették azt. Miután Tpedig ezek] a közelükbe telepedtek le, rossz gondolatokat kezdtek táplálni[De te,] édes szóval, puha kinccsel elcsábított nagyszámú türk nép elpusztultál!"285 A kora középkori Közép- és Kelet-Európa ritkás és legtöbbször szűkszavú forrásaihoz szokott történész, a tárgyak típusait és elterjedését figyelő régész sosem nyer ilyen mélységű bepillantást az egykorú történésekbe, hanem mindig csak „népek", vagy régészeti kultúrák fölbukkanását, majd eltűnését tudja nyugtázni. Pedig nyilvánvaló, hogy végtelenül sok, a fentiekhez hasonló esett meg a világban, csak egyszerűen nincsen azokról tudomásunk, pusztán mert a szóban forgó folyamatok éppenséggel nem az írástudó nagybirodalmak szeme láttára, nem velük érintkező néppel zajlottak le, és/vagy mert a régészeti jelenségeket ethnikailag nem tudjuk/nem lehet pontosan értelmezni! 4) A folklór A magyar néprajztudomány csak a legelső periódusában, a születése lendületében élt abban a hitben, hogy az őstörténetünk feltárásához meghatározó módon tud hozzászólni. Szélesebb körben kevéssé ismert, ugyanakkor nagy elismerésünkre méltó, hogy a legkiválóbb néprajzosok már a honfoglalás millenniuma idejére eljutottak a fölismeréshez: diszciplínájuknak e területen rendkívül szűkek a korlátjai. Kevesen figyeltek fol arra,286 hogy Kósa László először 1976-ban, majd 20 évvel később ismét ő és Hofer Tamás egyértelműen leszámolt a néprajz őstörténeti kompetenciájával28 7 kapcsolatos, az amatőrök körében máig sok helyütt virágzó romantikus elképzelésekkel és a sajnos a tudományon belül is megtalálható illúziókkal.28 8 A folklór kutatása föltárta a hitvilág 284 Tacitus összes művei I. Ford. Borzsák István. Bp. 1970. 21. 285 Berta Á.: Jól halljátok i. m. 190. 286 A kutatástörténetet és a kutatás kritikáját 1. Langó Péter: A honfoglaláskor régészeti kutatása. (Helyzetjelentés). Kézirat, a szerző szívességéből olvashattam. 287 Ettől az illúziótól vezettetve rendezett 1974-ben ülést a Magyar Néprajzi Társaság, 1. Balassa I.: Mivel járulhat i. m. 288 Kósa László-. A magyar népi kultúra honfoglaláskori elemei. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba III.. Szerk. Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András. Bp. 1976. 246.; Uő: A magyar műveltség kezdetei: a rekonstrukció módszerei és lehetőségei. Magyar Tudomány 103. (1996) 972-981.; Hofer Tamás: Néprajz és őstörténet a millennium idején. Magyar Tudomány 103. (1996) 1018-1025.
