Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
AZ ETHNOSZ A KORA KÖZÉPKORBAN 327 A steppei népek viseletével kapcsolatban köztudottan nem állnak rendelkezésünkre még csak megközelítően hasonlóan részletes leírások, de a rendelkezésünkre álló kevés adat nem ad jelzést arra vonatkozóan, hogy az Európában tapasztaltaktól lényegesen eltérő helyzettel volna dolgunk. Látszólag nem ez a helyzet a De administrando imperio azon, jólismert fejezeténél (cap. 37.), amelyben Konstantinos Porphyrogennetos arról tudósít, hogy „amikor a besenyőket kiűzték tulajdon földjükről, némelyek közülük ... az említett űzokkal összeköltöztek... és olyan ismertetőjeleik vannak, hogy meg lehet különböztetni őket..., ugyanis öltönyeik rövidek, térdig érők s ezek ujjai válltól kezdve le vannak vágva, amivel mintegy jelzik, hogy övéiktől és törzsbelieiktől elszakadtak." A történettudományban való különösebb elmélyültség nélkül is észrevehető, hogy itt valójában egy tudóskodó magyarázattal van dolgunk, ami egy viseletbeli részletet kíván visszamenőleg magyarázni. Azt természetesen szükségtelen volna kétségbe vonni, hogy lettek volna viseletbeli különbségek az egyes kora középkori steppei népek között, csakhogy ezek — már amennyiben egyáltalán megragadhatóak (lennének) — történeti értékelésével igen tanácsos óvatosnak lennünk. A viselet ethnospeciílkus jellegének, interethnikus terjedésének megítélésével kapcsolatban van egy fontos forrásadatunk a közép- és délkelet-európai régióból. Ezt eddig semmilyen tekintetben sem aknázták ki, mert a forrást jól ismerő történészek tájékozatlanok a kérdés régészeti vonatkozásában, a régészek pedig nem használják. A jólismert Su da lexikon különben gyakran idézett „Bulgaroi" címszaváról van szó, amiben a következő áll: „Hogy a bolgárok kedvüket lelték az avarok viseletében, arra cserélték fel a magukét és mostanáig ezt viselik."244 A kérdés megítéléséhez nem szükségesek nagy szakmai ismeretek, a protobolgár és avar régészetben való rövid tájékozódás is elegendő annak megítéléséhez, hogy a dunai bolgárok nem vették, nem vehették át az avarok viseletét: a 9. században már nem(igen) volt mit, a 8. században pedig eltérő volt a ruházatuk díszítése, aminek alapján részben maga a ruházat is — a külső megjelenés feltétlenül (márpedig a lexikon szerzője erről írt!) — megítélhető. (Hozzá kell még ehhez tenni, hogy maga az információ a Suda keletkezése idején, a 10. században már anakronizmus, irreleváns volt.) A legutóbbi évtizedben Bulgáriában ismertté vált jónéhány olyan lelet, amelyik nagyfokú hasonlóságot mutat 8. századi avar tárgyakkal (fülbevalók, öweretek, ruhaboglárok) és ez — akárcsak a 10. századi magyar és protobolgár leletanyagban megfigyelhető párhuzamosságok — a jövőben külön kutatási feladat lesz. Amennyiben viszont nem akarjuk a lexikon ezen információját mint teljesen alaptalant elvetni (szó szerint véve ugyanis pontatlan volt), akkor azt mondhatjuk, hogy a 10. században lehetett valamilyen hagyománya annak, hogy az avarok és bulgárok ruházatában volt bizonyos hasonlóság— ennél több azonban nem mondható; a 10. századi dunai bolgár viselet ugyanis semmiképpen sem hasonlíthatott a 8. századi avarokéhoz. A bemutatott példa kitűnő illusztráció: nem is egy-244 Svidae Lexikon I. Ed. Ada Adler. (Lexicographi Graeci I.) Lipsiae 1928. 483-484.; Olajos Terézia: A IX. századi avar történelem görög nyelvű forrásai. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 16.) Szeged 2001. 26.
