Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 23 A Kárpátokon túli létbe gyökerezett, „maradó" magyarok egymással való kapcsolattartásának kívánatos formáját a lap a tornyosuló ellentétek feloldásában, a szoros együttműködésben jelölte meg.13 1 A szerkesztő hite szerint mindez csupán az egymásra utalt két szomszéd nemzet megbékélésével13 2 együtt jelenthet biztos garanciát a romániai magyarság fizikai megmaradásához. Feleky diagnózisa és cselekvési programja csaknem hibátlan volt; legfeljebb azzal nem számolt, hogy a magyar kormányzat titkos nemzetvédelmi programja egyik napról a másikra — szinte minden eredményével együtt — megsemmisül. * A háborús vereség s az azt követő kaotikus események örvénye drámai hirtelenséggel söpörte el a történelmi Magyarországot. A lapnak a magyarság felkészületlenségére és az éberség fokozására vonatkozó intelmei tehát — utólag — nagyon is időszerűnek bizonyultak. A Bukaresti Magyar Hírlap nem élte túl még a Monarchia felbomlásának végakkordját jelentő padovai fegyverszünet megkötését sem; a Miniszterelnökség tehát a regáti magyarság tudatállapotának kontrollálására és befolyásolására irányuló törekvéseivel még a „Romániai akció" elsorvadása előtt kénytelen volt felhagyni. Igaz, csak átmenetileg. A budapesti kormány az ország trianoni feldarabolása után megcsappant önbizalommal és „munícióval" sietett az utódállamok extrém módon felszaporodó — s ebben a tömegében a korábbiaknál kétségtelenül életképesebb — magyarságának segítségére, s próbálta kamatoztatni a dualista korszakban felhalmozott ez irányú gazdag tapasztalatait. Azzal a különbséggel, hogy a történelem szeszélye a nemzetpolitika távlati céljainak immár a korábbiaknál jóval szűkebb dimenziókat szabott. megállapítva, hogy az államnak akár örökbérletek juttatásával biztosítania kell a hazahívott székelyek és csángók megélhetését. L. BMH, 1918. júl. 17. 131 BMH, 1918. jún. 9. és júl. 17. 132 Ld. a Magyarok és románok c. cikkben. L. BMH, 1918. aug. 4. A Magyar-román barátkozás c. vezércikkben a következőket írta: „Egymáshoz simuló országunk, a kelet és délkelet felé irányuló őrködés, a kereskedelmi élet azt követelik, hogy félre téve sehol meg nem alapozott tanokat és eszméket, adjunk egymásnak alkalmat és módot arra, hogy a békés viszony, tartós, maradandó barátság fejlődjön ki közöttünk." Felvetette végül a Román-Magyar Szövetség megalapításának gondolatát is. L. BMH, 1918. okt. 6.
