Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3
8 MAKKAI BÉLA ben végzendő misszióhoz meglehetősen magas árat próbált kialkudni.2 8 (Az uralkodóhoz jóváhagyásra felterjesztett anyagban azonban a regáti magyar sajtóorgánum céljaira eleve lényegesen többet, 35 ezer frankot kalkuláltak.2 9 ) Poliány programját és írói stílusát ugyanakkor Bérezik Árpád, a Sajtóiroda főnöke is igen meggyőzőnek találta.3 0 Felmerült ugyan — egy takarékosabb ajánlattal —- Sebestyén Ede megbízása is, ám ezt Rákosi határozottan ellenezte, mondván, hogy a zsurnaliszta „egy hasonló vendégszereplése alkalmával már sok bajt csinált."3 1 A megbízás feltételeiről Pallavicini János bukaresti követ úgy nyilatkozott, hogy a kinevezendő szerkesztőtől nem szabad sajnálni a pénzt, mert „ha a kiküldöttnek van mit féltenie, így körültekintőbb és diserétebb, s mint ilyen bizalmas értesülések beszerzésére is használható."32 Poliány igényét így csaknem változtatás nélkül elfogadták.3 3 A titkos megbízatást tehát a fél éve „menetkész" Poliány kapta, akinek 1903 nyaráig kellett berendezkednie Bukarestben.3 4 A kormány elvi instrukciói szigorúak és igen egyértelműek voltak: „Minden ízetlen hyperlojalitás elkerülésével tartozik Ön Románia és intézményei iránt lojalitással viseltetni"; továbbá vállalnia kellett, hogy a hazai lapokban nem teregeti ki a romániai magyarok dolgait.3 5 Ellentétben Sebestyénnel, aki a romániai magyar érdeksérelmekről a Budapesti Hírlapban megjelentetett, s diplomáciai bonyodalmakkal fenyegető cikkhez szolgált „pótolhatatlan" értesüléseivel. Feltehetőleg ezzel próbált „törleszteni" elutasításáért.36 A lapszerkesztői pályázat vesztese ezt még azzal te-28 Az évi 4460 koronás szubvención s a 6 ezer koronás szerkesztői illetményen túl feleségével együtt vasúti ingyenjegyet és 1000 koronás egyszeri letelepedési támogatást igényelt. L. Uo. 29 Az akció pénzügyeit svájci frankban számították, mivel a 19. század második felében függetlenedő balkáni államok is ehhez az értékálló pénznemhez igazították saját valutáik árfolyamát. A mondhatni törvényszerűen jelentkező pénzromlást, sőt a menetrendszemen bekövetkező államcsődöket azonban így sem tudták elkerülni; noha éppen gazdasági értelemben Románia а sikeres kivétel. Érdekes, de nem egészen világos a magas költség indoklása: a lap nemcsak a szellemi színvonal emelését, de „a romániai magyar colóniák gazdasági consolidálásfát]" is szolgálná. Pro domo. (D. n.) MOL, К 26, 575. es., 1903-XVIII-80. sz. 30 Pro domo. (D. n.) MOL, К 26, 858. es., 1902-XXII-4953. sz. (1496. alapsz.) 31 Azt is mérlegelni kellett, hogy a zsidó származású Sebestyén hogyan illeszkedik be a xenofób Romániában. Az újságíró, aki egy esztendőt már eltöltött Romániában mindössze 4 ezer korona támogatást kért, ám már a kezdetekkor bensőséges miniszterelnökségi kapcsolataival kérkedett. Klebelsberg Rákosinál is tájékozódott az ügyben, aki a külföldi poszton nemkívánatosnak ítélte Sebestyén személyét. L. Klebelsberg 1903. márc. 22-ei jelentése, továbbá a közös külügyminiszterhez címzett, márc. 26-án kelt fogalmazvány. MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-1006. sz. (405. alapsz.) 32 Uo. 33 5 ezer korona fizetés, 4 ezer korona támogatás a bevétel levonása után. A szállítási kedvezményt nem, de a letelepedési támogatást ugyancsak megítélte a Miniszterelnökség. L. Válasz Goluchowski 1903. ápr. 28-ai levelére. (Fogalmazvány.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-1871. sz. (405. alapsz.) 34 Uo. 35 Pro domo. Szóbeli utasítások Poliány Zoltán szerkesztőnek. (D. n.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-2981. sz. (405. alapsz.) 36 Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök, a „Romániai akció" katolikus ágának vezetője, egyik bukaresti beosztottját hitte a rosszízű hazai sajtóközlemény sugalmazójának, megkeresésére azonban Rákosi Jenő tudatta vele, hogy a „hírforrás" Sebestyén volt. L. Szmrecsányi levele Szélihez (1903. máj. 8.). MOL, К 26, 575. es., 1903-XVIII-2005. sz. (407. alapsz) A miniszterelnök levélben
