Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 155 ben a háború nincs befejezve. 2. Felmondjuk a fegyverszünetet, és megtámadjuk Oroszországot. 3. Trockij deklarációjával analóg nyilatkozatot teszünk, megtartjuk azonban a megszállt területeket, és magunkat egyébként Oroszországgal szemben semlegesnek tekintjük — ebben az esetben azonban nem tudunk Ukrajnának segítséget nyújtani. 4. Ultimátumot adunk át, hogy a szerződést kikényszerítsük. Rosenberg a von Kriege által második és negyedik pontban említett lehetőségek ellen szól. Kétségesnek tartja, hogy a katonai akciónak értelme lenne. Belpolitikai megfontolások is ez ellen szólnak. Szerinte az lenne a legjobb, ha nem válaszolnánk Trockij nyilatkozatára, és egyszerűen tovább is érvényben hagynánk a fegyverszünetet. Ez az állapot azt az előnyt nyújtaná, hogy az Oroszországból érkező forradalmi befolyásoktól távol tudnánk tartani magunkat. A tekintetben is szabad kezünk lenne, hogy adott esetben segíthessünk Finnországnak vagy Ukrajnának. Mindig a kezünkben lenne az az adu, hogy a hadiállapot tulajdonképpen még mindig fennáll. Ami a gazdasági kérdéseket illeti, úgy gondolja, hogy az a szörnyű áruhiány, amely Oroszországban van, az oroszokat egyenesen kényszeríteni fogja a velünk való megegyezésre, mi tehát az ilyen egyezményekről folyó tárgyalásokon mindenesetre kedvező helyzetben leszünk. Csicserics altábornagy a Trockij nyilatkozata nyomán kialakult helyzetet katonai szempontból kedvezőnek tartja. Marad a fegyverszünet, anélkül hogy ebben a tekintetben nyilatkozatot kellene tennünk. Ez azt a lehetőséget is biztosítja számunkra, hogy Ukrajna érdekében beavatkozzunk — lehetőleg akkor, amikor Oroszország már békelábra helyezte hadseregét. Wiesner5 9 azon a nézeten van, hogy jobb lenne, ha a magunk részéről nem nyilvánítanánk befejezettnek a háborút, mert ezáltal elesnénk Ukrajna katonai támogatásának lehetőségétől. Hoffmann tábornok higgadtan végighallgatta ezeket a véleményeket, aztán átvette a szót. Kijelentette, hogy az előtte szólók fejtegetéseihez roppant sajnálatára nem tud csatlakozni. Az a veszély áll fenn, hogy a bolsevik méreg tovább terjed, és az Németország és Ausztria-Magyarország számára is rendkívül kellemetlen lehet. Ezért ő feltétlenül amellett van, hogy a Pétervárott tárgyaló bizottságokat hívják vissza, és a csapatokat indítsák meg Pétervár ellen, hogy Ukrajnának is segítséget lehessen nyújtani. Hoffmann egyedül marad a véleményével. A következő megszólalók: Koerner,60 Czernin és Kühlmann sem csatlakoztak hozzá. De az a nézet, amit ő képvisel, a német legfelsőbb hadvezetés nézete. És az a döntő. Amit mi mondunk, alárendeltjelentőségű. Hiszen annak kell történnie, amit a hadvezetés kíván. Ez ebben az esetben is megmutatkozott. Czernin gróf azon a nézeten van, hogy a fegyverszünet felmondása, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket egy ilyen lépés mindkét birodalomban előidézhetne, nem jöhet szóba. Ha Trockij nyilatkozatát hallgatólagosan tudomásul 59 Friedrich Wiesner (1871—?) udvari és miniszteri tanácsos, az osztrák-magyar békedelegáció tagja. 60 Paul Ernst Koerner (Korner) miniszteri igazgató a német külügyminisztériumban, a német békedelegáció tagja.
