Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551
1558 DEÁK ÁGNES rendeletek, értesítések és hivatalos közlemények elfogadására törvényszerűen kötelezni nem lehet".2 4 A helyi tisztviselők is jelezték esetenként kifogásukat a központi rendőrségi lap használata ellen.2 5 Végül június közepén a rendőrminiszter beleegyezett a helytartótanács elnökségének azon javaslatába, hogy a jövőben külön magyarországi Rendőrségi Híradót adjanak ki, s a két lap cserélje ki információit.26 A rendőrigazgatók közül Protmann és Maschek eltávolítására került sor. Protmannt még szeptemberben menesztette Benedek Lajos kormányzó, őt a rendőrigazgatóság egyik korábbi beosztottja, Joseph Worafka váltotta fel. Protmann a rendőrminisztériumba került, a következő évtizedben az államrendőrségi akták szignálójaként találkozunk a nevével. Maschek ügyében Haller Sándor gróf, Bihar megyei főispán 1860. november végén tette meg az első lépést, kérte Vaytól, hogy Mascheket rendelje alá főispáni hivatalának addig is, míg a rendőri szervezet végleg megszűnik.27 Vay igyekszik is elérni Mecsérynél Maschek elmozdítását és a nagyváradi rendőrigazgatóság teljes felszámolását. December 11-én Mecséry Mascheket — akinek hivatali erényeit nem felejti el dicsérni — négy hetes szabadságra küldi, majd január elején végül fizetése megtartásával áthelyezi a troppaui rendőrbiztosság élére.2 8 A beosztott rendőrtisztviselők közül is jó néhány áthelyezésre került a birodalom valamely másik tartományába, és csökkentették a polgári rendőri őrszemélyzet létszámát is. A közös nevező: az iratmegsemmisítés A közhangulat a hivatalos rendőri szervek mellett — talán még nagyobb erővel — a feltételezett besúgók ellen fordult az 1860. őszi politikai irányváltás után. A leleplezés és megszégyenítés igénye motiválta az érzelmileg igencsak fűtött megnyilvánulásokat. Mindenekelőtt a lelkesen terjesztett, magától értetődőn „hitelesnek" tekintett spicli-listák kora volt ez.2 9 Láttuk, a magyarországi kormányzat új vezetői sem voltak jobb véleménnyel az informátorok személyéről, ahogy az egész informátori hálózat hatékonyságáról és hasznáról sem. E 24 Mailáth jelentése Vayhoz, Buda, 1861. június 15. MOL D 185 1861:511. 25 Ung megye alispánja kérte, hogy a központi rendörlap német példányai „a létező hangulatnál fogva a megyei tisztviselőkkel többet ne közöltessenek". Vay Miklós levélfogalmazványa Mailáth Györgyhöz, Bécs, 1861. márc. 13. MOL D 185 1861:303. 26 Mecséry rendőrminiszter átirata Vay Miklóshoz, Bécs, 1861. jún. 18. MOL D 185 1861:556. 27 Mint írta, nemcsak Maschek hivatala, de személye is igen gyűlölt, vádpontként szerepelt például, hogy amikor 1856-ban a nagyváradi kaszinó elnökének megválasztották, megbízottjai házról-házra járva igyekeztek a kaszinó részvényeinek megvásárlását kierőszakolni. „Nagyvárad város számos lakói" aláírással magyar nyelvű levél Kempen rendőrminiszterhez, Nagyvárad, 1856. dec. 6. AVA, Oberste Polizeibehörde, Präs. II. 33/1857. Maschek maga a minisztérium elnökségéhez intézett iratában azzal indokolta a választás elfogadását, hogy megbízható elemeket kívánt bevinni a kaszinóba. Maschek jelentése a minisztérium elnökségéhez, Nagyvárad, 1856. dec. 27. Uo. 28 Haller Sándor jelentése Vayhoz, Nagyvárad, 1860. nov. 29., dec. 10., Vay levélfogalmazványa Mecséryhez, Bécs, 1860. dec. 3., Mecséry átirata Szögyén László alkancellárhoz, Bécs, 1860. dec. 11., 1861. jan. 6. MOL D 185 1860:392. Haller és Maschek konfliktusáról vö. Sashegyi О.: i. m. 88. 29 Erről bővebben 1. Szabad György. Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Bp. 1967. 214., Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években. Századvég Új folyam 39. (2006) 1. sz. 3-28., Uő: Besúgólisták a neoabszolutizmus korából. Aetas 2006. 4. sz. (előkészületben)
