Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat egy készülő életrajzhoz) 1519
1528 TTJZA CSILLA páni adminisztrátorként, majd főispánként, végül az ország egyik nagybírájaként és kancelláriai főtisztviselőként egyaránt szorgosan tevékenykedett. Országbírói kinevezése alkalmából latin nyelvű méltató verssel is köszöntötték.4 8 II. József uralkodása alatt azután Fekete — leginkább tanácsaival — tevékenyen részt vett a Helytartótanács átszervezésében, a Magyar Kamarával történt, meghatározó jelentőségű összevonás előkészítésében, bár egészségi állapotának említett romlása miatt 1783 után már nem vállalt tevékeny szerepet a politikai életben. Ezekben az esztendőkben ugyanakkor jogi munkák sokaságát készítette el.4 9 Ezek közül a legkiemelkedőbb és leghosszabb utóéletű munkáját 1814-ben Csaplovics János adta ki Pozsonyban, nevezetesen Probléma juridica seu questiones, in causis, per excelsam curiam regiam, anno 1777 (306 oldal terjedelemben, nyolcadrét formátumban) címen. E fontos jogi tankönyv eredetije napjainkban a Magyar Országos Levéltárban található, címe: Problematica in jus Hungaricum, Leges et Consvetudines in Regno Hungáriáé usitari solitas commentatio juventutis usui proposita, mely munka hosszú ideig valóban tankönyvként szolgált. A kötet mind a polgári, mind a büntetőperes eljárásokat, a jogszokások alkalmazását, a perek lefolytatásának módját részletesen foglalja össze.50 Elete vége felé egyre komolyabb betegsége a korábban oly aktív Feketét nagyon megviselte,5 1 így 1783-tól már csak ritkán vállalt közszereplést. Végakarata szerint a pesti Belvárosi templomban kívánt nyugodni, és arra kérte utódait, hogy temetésekor a szegényeknek 200 forintot osszanak szét. Bár ravatalozását végül valóban itt végezték el, de temetését a fóti családi kriptában tartották. Aradi és csanádi birtokait, amelyekre hitbizományi kapott az uralkodótól, majorátusi joggal fiára, Jánosra hagyta, akit általános örökösének nevezett ki. Zala megyei Rendek birtokát atyafiának, Csúzy Imrének adományozta. Unokájára, Ferencre maradt majorátusi joggal összes Pest megyei birtoka. Fekete végrendelete szerint, ha unokája örökös nélkül halna meg, szabadon rendelkezhessen birtokairól, de ingóságait és 60000 forintot a nőág örökölhessen. Köztudott, hogy unokájával, Ferenccel a grófi ág 1835-ben valóban kihalt, a család megmaradt vagyona pedig zár alá került. Galánthai Fekete György gróf 1788. október 18-án Budán hunyt el. Egy nagyformátumú, igen érdekes személyiség, a korban talán Grassalkovich Antalhoz hasonló jelentőségű karriert befutó hivatalnok arisztokrata tűnt el vele a magyarországi politikai palettáról. Tanulmányait és évtizedes tapasztalatait sokoldalú tevékenységével kiválóan kamatoztatta a jog, az oktatás területén, szá-48 A családi levéltárban (E 584) található négycsomónyi levél túlnyomó része ilyen üdvözlő vagy protekciót kérő iratból, illetve személynöki, majd országbírói minőségében hozzá címzett panaszos levélből áll. A méltató levél jelzete: MOL E 584 18. cs. Szeldmayer Sebestyén levele. 49 Ezek ma az Országos Széchényi Könyvtár (Budapest) Kézirattárában találhatók. Közülük ehelyütt csak néhányat sorolunk fel: a megyei joggyakorlatról: Fol. Lat. 3944.; a magyarországi joggyakorlatról: Fol. Lat. 3728.; Problemata juridica címen értekezések: Fol. Lat. 1737., Fol. Lat. 1738.; az egyetemi oktatási reformról: Fol. Lat. 2991.; ill. egy általános joggyakorlati kézikönyv: Quart. Lat. 2971. 50 MOL Bírósági Levéltárak, Fondokba nem sorolható iratok (O 138) No. 13. Feldolgozása a magyar jogtörténetírás fontos feladata lenne. 51 Fekete János egyik apjához írt levelében valamiféle köszvényes betegségről tudósít. MOL E 584 Gróf Fekete János iratai No. 2.
