Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat egy készülő életrajzhoz) 1519
1524 TTJZA CSILLA Személynöki és főispáni adminisztrátori kinevezése után vásárolta meg Fekete a fóti uradalmat, amely egyik legkedvesebb birtoka lett. Igen figyelemreméltó, hogy az egykori királyi ügyvéd 44000 forintot fizetett a birtoktestért.26 De időközben Somogy és Zala megyében is tovább gyarapította birtokait: Somogyban Or, Asszonyvár, Szentpál, Berzence, Sarkad, Surd, Szenterzsébet, Ország, Nemed, Felsőlankóc, Szentlászló, Bogárd és Pata birtokokra 1752. március 27-én kapott adománylevelet, Zala megyében pedig szintén ugyanekkor Cserfű, Petend, Csapi és Istóc tulajdonjogát szerezte meg, mégpedig felesége révén.27 1751-ben ismét Grassalkovich Antal nyomába lépett: a személynöki poszttal párhuzamosan ekkor Arad vármegye főispánja lett. Főispáni teendőit igen komolyan vette, és számos oktatási, népjóléti intézmény felállítása köszönhető neki: 1751-ben Szentannán gimnáziumot alapított, 1752-ben pedig kezdeményezésére Radnán a ferencesek teológiai és bölcsészeti tanfolyamot indítottak. 1753-ban a minorita rendnek két felső osztály indításában segédkezett, amely 1776-tól gimnáziumként működött tovább. Özvegy Bibics Jakabnéval, akinek magvaszakadt birtokait ő vásárolta meg, jó kapcsolatot tartott fenn, aminek köszönhetően Bibicsné — Fekete rábeszélésre — 1774-ben egy nemesi konviktust állított fel Szentannán, nevezetesen a nemesifjak művelésére.2 8 Eközben persze birtokot is szerzett a délkelet-magyarországi megyében: Zaránd, Szentanna, Fazekas, Varsány, Alatka, Móroc, Harkály, Nyék birtokokat 1755. április 14-én adományozta neki az uralkodó (magszakadás miatt), elődje talán korántsem véletlenül a fent említett Bibics Jakab volt. Ugyancsak Bibics magvaszakadt birtokát, Kovácsházát vásárolta meg Fekete Csanád megyében. A birtokok megszerzésében pedig ekkor már Grassalkovich Antal is segített neki.2 9 E birtokokra azután Mária Terézia majorátusi jogot is adományozott Feketének. Később, 1773-ban ugyanezekre hitbizomány alapítását is engedélyezte a királynő.3 0 1755-ben azután birtokaira kegyúri jogot és pallosjogot nyert, Szentanna és Zaránd birtokokra (Arad m.) pedig vásártartási jogot is kapott.31 Egyre gyarapodó számú birtokait kezdettől fogva fejleszteni igyekezett, a fent említett iskolaalapításokon túl utakat építtetett (még ha ez főispánként kötelessége is volt), határvitákat rendezett, folyószabályozási terveket készített, vízimalmokat telepített.3 2 nek köszönhette, akinek családjából a megelőző évszázadban sokan szolgálták a befolyásos dunántúli nagyúri famíliát. MOL E 584 15. cs. Batthyány családtagok levelei Fekete Györgyhöz. 26 MOL A 57 41. köt. fol. 477-479.; MOL Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta diversarum familiarum (továbbiakban E 136) 16. tétel. A Fekete család iratai. 27 MOL A 57 44. köt. fol. 362-366. 28 Arad vármegyei tevékenységére részletesen 1. Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. I—III. Arad 1895. II/2. 381-382. (Ebben a kötetben hitelesnek tartott portréábrázolás található róla a 381. oldalon.) 29 Erre vonatkozó levelét 1. MOL E 584 16. cs. 30 MOL A 57 50. köt. fol. 6-8. 31 MOL A 57 43. köt. fol. 528-530. birtokadomány; uo. 43. köt. fol. 530-531. kegyúri jog; uo. 43. köt. fol. 531-532. pallosjog; uo. 43. köt. fol. 532-533. vásártartási jog; valamint mindezekre együtt: MOL A 1 1755. No. 88.; a zarándi uradalom birtokba iktatási jegyzőkönyve: MOL E 136 16. tétel. 32 Egy ilyen vízimalom tervrajza napjainkig fennmaradt: MOL E 136 16. tétel; határviták rendezésére végrehajtott jegyzőkönyveket és határjárásokat 1. MOL E 136 16. tétel (térképpel), valamint MOL E 584 1. cs. a zarándi uradalom iratai.
