Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat egy készülő életrajzhoz) 1519
EGY 18. SZÁZADI KARRIER: GALÁNTHAI FEKETE GYÖRGY ÉLETÚTJA 1521 erősítésre azért volt szükség, mert a Bessenyei család még élő tagjai, Bessenyei György és Péter úgymond birtokon belül maradva, számos zálogost szereztek a kis falura. 1596-ban az összeírások a Bessenyei családot már nem, de Esterházy Ferencet (Miklós nádor édesapját) és Fekete Ferencet említik Galánta birtokában.9 1609. december 22-én a Fekete család azután a Bessenyei família magszakadását követően a leányági leszármazottak révén másokkal együtt megerősítést, illetve birtokadományt nyert Galánta, Gány, Kősót (Kősót) és Szilas birtokokra is.1 0 1632-ből egy Fekete Pál nevű családtagot ismerünk, akinek házbirtoka volt Pozsony szabad királyi városában (a Pálffy család házának tőszomszédságában), Fekete János pedig 1643-ban Pozsony megyei birtokait idegenítette el.1 1 Ennek a Fekete Jánosnak Miklós nevű fiáról tesznek említést az Esterházy család genealógia-készítői, mint nőunokatestvére fiának szigorú megregulázójáról.1 2 Hogy miként került a család azután Fejér megyébe, jelenleg még nem tudjuk nyomon követni, de annyi bizonyos, hogy galánthai ősi birtokrészüket a 18. század elején már az Esterházy család bírta zálogjogon. Feltehetően sok más királysági (főként Győr, Komárom és Veszprém megyei) nemeshez hasonlóan a felszabadító, háború „konjunktúra" időszakát használta fel a galánthai Fekete család is az egykori hódoltsági területeken való birtokszerzéshez és az ottani karrierépítéshez. Pályakezdés: tanulmányok és nagyúri kapcsolatok Ifjabb Fekete Györgyre tehát 1711 után Pápán köszöntött a régóta várt békeidőszak, így itt kezdte el tanulmányait 1720-ban. 1722-től 1724-ig Győrben tanult, majd visszatér a család ősi származási helyére, Pozsony vármegyébe, hogy Pozsony városában folytassa tanulmányait egészen 1728-ig. Ez idő alatt kötött barátságot a régi, de időközben már két generációja az ország elitjébe került rokon Esterházy család tagjaival, nevezetesen Miklóssal és Ferenccel, valamint Pálffy Miklóssal és rajta keresztül a szintén befolyásos udvarhű famíliával. Ezek a páratlan kapcsolatok már sejtetni engedik, hogy Fekete György — elvileg legalábbis — nem mindennapi karrierlehetőségek előtt áll.1 3 1729/30-ban jogot és bölcsészettudományokat hallgatott a bécsi egyetemen, és ugyanitt 8 MOL Kancelláriai levéltár, Királyi Könyvek (továbbiakban A 57) 4. köt. fol. 666-667. 9 MOL Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Conscriptiones portarum (E 158) 30. köt., Comitatus Posoniensis 1532-1548, 32. köt. Comitatus Posoniensis 1564-1611. 10 Borouszky S.: Pozsony vármegye i. m. 689. 11 MOL A 57 9. köt. fol. 523-524. 12 MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium (P 108) Rep. 49. Fasc. H 1^18. Fekete család. 13 Később Esterházy Ferenc kancellársága idején Fekete György alkancellár lett, a magyar királyi udvarmesteri tisztben pedig 1773-ban Esterházy követte Feketét. Személynökként Fekete a sztrecsényi uradalom perében segítette az Esterházy családot (vö. MOL E 584 16. cs. Esterházy családtagok által írt levelek). Pálffy Miklóst ugyanakkor a magyar királyi udvarmesteri tisztben maga Fekete váltotta fel 1766-ban, és Pálffy Jánossal is mindvégig megmaradt jó kapcsolata: karácsonyi üdvözleteken túl Feketét mint személynököt peres ügyekben segítségül kérő leveleket is olvashatunk Pálffy Jánostól, vagy éppen beszámolót a sziléziai hadszíntérről, de előfordult az is, hogy a királynő üzenetét Pálffy közvetítette Feketének (MOL E 584 17. cs. Pálffy János levelei). Ugyanilyen jó kapcsolatban volt Fekete Pálffy Károllyal is.
