Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
1498 F. MOLNÁR MONIKA Temesváron."10 4 Marsigli utoljára még 1701. március 5-én írt latin nyelvű tájékoztató jellegű levelet105 Ibrahim pasának, s ugyanígy a belgrádi pasának, valamint a holland és angol isztambuli követeknek is a munkák befejeztéről és a dolgok állásáról. Végül miután elrendezett mindent, amit csak tudott a határkijelöléssel106 és a várrombolásokkal10 7 kapcsolatban, visszatért Bécsbe. Tárgyalási technikák A két határkijelölő biztos a tárgyalások megkezdésekor, 1699 áprilisában több fordulóban egyezett meg a határvonal kialakításával kapcsolatban, és erről készült török és latin nyelvű okmányaikat ki is cserélték egymás között.108 Ezután folyamatos levelezés és esetenként személyes találkozás útján érintkeztek. A levelek mindig valamely közvetítő útján kerültek átadásra, akik gyakran maguk a tolmácsok voltak,10 9 amennyiben viszont nem, akkor magasabb rangú tisztek, akiket elkísértek a tolmácsok. A császári biztos, ismervén a törököket, a keresztényektől eltérő alapelveiket és tárgyalási stílusukat, eleve bizalmatlanul és ezzel együtt a fent ismertetett alapelvekhez kötelezően ragaszkodva nagyon szilárdan és tudatosan állt ellen a jogos és kevésbé jogos oszmán igények teljesítésének, ha úgy látta, hogy az a császárnak valamiféle hátrányt okozhat. Már a tárgyalások kezdetén megírta ugyanakkor a császárnak, hogy nem akar az „állatias természetű törökökkel" való vitatkozás miatt sokat késlekedni a határ kijelölésével, ezért engedékeny lesz azokban a kérdésekben, melyeket kisebb jelentőségűnek talál.11 0 Törökökről szóló főművében, immár több évtizedes tapasztalattal a háta mögött Marsigli a következőképpen ítéli meg az oszmánokat: „A hivalkodás, a gőg az összes 104 Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 485. 105 Uo. 508-509. 106 Utasította és részletes instrukciókkal látta el Morandi Visconti császári hadmérnököt az erdélyi határszakaszból hiányzó 10 unka helyét illetően, amit a tél elmúltával majd neki kell egy , jó lábú" török megbízottal a hegyekre felkapaszkodva elhelyezni. Visconti a legtapasztaltabb hadmérnök és térképész volt Erdélyben, akinek Mappa della Transilvania... című térképét 1699-ben adták ki Nagyszebenben. 1. Plihál Katalin: G. M. Visconti Erdély térképe 1699-ből. Cartographica Hungarica 7. (2000) 2-23. 107 A lerombolások irányítását — Marsigli interpretációjában Rabutin tábornok akarata szerint — a volt karánsebesi kormányzóra, Ungar törzsőrmesterre bízta. L. „Lettera del Commessario cesareo al sergente maggiore Ungher." (1701. március 6.) Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 509-511. 108 1699. április 15-én egy átfogó elvi megállapodás született, április 23-án pedig 11 pontban összefoglalták a legfontosabb alapelveket és teendőket. Mindkét okmány rendkívül fontos iratnak számít, ezért Marsigli a BUB Mss. Mars. 16. Acta pacis Carloviensisbe rendezte őket, a későbbre tervezett kiadás előkészítéseként. Magyarul 1. Szita L. - G. Seewann: A karlócai béke i. m. 257-259. és 263-265. Az előbbi dokumentum latinul: Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 50-52. A császárnak írt első jelentés H jelű melléklete, és az Acta pacis (BUB Mss. Mars. 16.) 3. sz. dokumentuma. 109 Mint pl. a törököknél „Oexellenciája levelében, amelyet a tolmács Haszan Cselebi adott át nekem." Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 294. Marsigli is elküldte néha a tolmácsot, Tallmant például a boszniai pasához küldöttségbe, amellyel kapcsolatban fennmaradtak a határkijelölő biztos utasításai („Istruzione all'interprete Tallman spedito al Pascia di Bosnia"). Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 159-161. 110 Marsigli 2. jelentése I. Lipót császárhoz, 1699. április 25-én Szalánkeménről. Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 61.
