Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
A HABSBURG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM A KARLÓCAI BÉKE UTÁN 1485 számomra, hogy mindjobban megismerjem ennek az országnak a földrajzi helyzetét, miáltal nagyobb szolgálatot tudok tenni Őfelségének, úgy hogy ezt a határt még inkább az üdvös rend értelmében tudom elrendezni."5 2 A gazdasági szempontokat az I. Lipót udvarában kialakított és a merkantilizmus alapján nyugvó gazdasági-kereskedelmi program figyelembevétele jelentette, amely a Habsburg Monarchia gazdasági versenyképességének növelését jelölte meg céljául, nevezetesen a francia-angol gazdasági fölénnyel szemben.5 3 A res mercatoria fontosságát hangsúlyozók, így maga Marsigli is, abból az alapigazságból indultak ki, hogy a sikeres kereskedelmi politikának pontos, tudományosan-technikailag megalapozott bázison kell nyugodnia. A tudománynak a gyakorlatot kell szolgálnia oly módon, hogy pontos statisztikai, földrajzi és egyéb mutatók segítségével kell garantálnia egy-egy terv sikerességét.54 A karlócai béke idején különösen nagy lehetőség nyílt a kereskedelmi utak fejlesztésére, mivel a Porta és a császár közötti béke stabilabb nemzetközi helyzet garanciáját nyújthatta. A bécsi udvar és Marsigli elképzelései szerint az osztrák tartományok, de mindenekelőtt az újonnan visszafoglalt és integrálandó magyar területek a nyugat-keleti kereskedelem hídfőjévé válhatnának. E magyarországi kereskedelmi hálózat kiépítése érdekében a tervszerűség és a tudomány fent említett összekapcsolásának jegyében el kellett végezni az új területek és elsősorban a kulcsfontosságú határvidékek részletes, tudományos felmérését, mint azt maga Marsigli is hangsúlyozza fenti tervezetében.5 5 Ezt a munkát végezték el Marsigli és társai a kor legmodernebb műszereinek segítségével végzett földrajzi felmérésekkel és a nagy török háború előtti határok felderítését szolgáló történeti kutatásokkal.5 6 A másik alapvető kérdés, amely a békében az alattvalók biztonsága, békéje és nyugalma formában lett megfogalmazva,5 7 gyakorlatilag a lakosság védelmét szolgáló katonai-stratégiai kérdéseket takarja. Marsigli mint katona elsődlegesen a határ menti rendezetlenségekre hívta fel az udvar figyelmét. Ezek megoldására és a védelem hatékony megszervezése érdekében az erődítményrendszer újjáalakítását, korszerűsítését és katonai határfalvak létesítését, valamint szigorú német központi irányítást javasolt. A védelem kérdésköréhez tartozik még Marsiglinek a katonai létesítményekről szóló diskurzusa,5 8 valamint a gyakori pestis elleni védekezést segítő járványkórházak felállítása is.5 9 52 Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 291. 53 Raffaella, G.: Introduzione. In: Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 19. 54 Uo. 14. 55 Marsigli a császárnak írt 10. jelentéséhez (Dresnik, 1699. szeptember 11.) csatolta — E jelű iratként — a kereskedelmi forgalomról írt értekezését, „Discorso generale del trafïïco" címmel. Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 185-200. 56 Marsigli 26. jelentésének (1700. augusztus 20.) С jelű melléklete: „Articoli, discorsi e propositi circa le scale, strade e altri affari li quali, giusto in questa forma, furono notificati al felicissimo Halil Pascia e quando verranno le risposte saranno conclusi." Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 383-385. 57 A béke X. cikkelyének megfogalmazása szerint: „confiniorum tranquillitas et subditorum quies perturbari queat." 58 Marsigli 16. jelentéséhez csatolt M jelű irata: „Discorso sopra i militari proposti villaggi." Marsili, L. F.: Relazioni i. m. 419-421. 59 Marsigli 20. jelentésének (1700. április 4.) csatolt iratában fejti ki nézeteit: „Progetto per difendere la frontiéra della linea cisdanubiale dal pericolo délia peste" címmel. Marsili, L. E: Re-
