Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
A HABSBURG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM A KARLÓCAI BÉKE UTÁN 1481 Historicis, Physicis című monumentális műben.3 6 Az általa összegyűjtött diplomáciai, katonai és politikai érdekességű, valamint tudományos (történelmi, néprajzi, kulturális) vonatkozású anyag — összesen 120 vaskos, nagyrészt kéziratos kötet — szülővárosa (Bologna) Egyetemi Könyvtárának kézirattárában az ún. Marsigli gyűjteményben (Fondo Marsigli) kapott helyet.3 6 A Habsburg birodalmi megbízott természetesen nem egyedül dolgozott. Mivel a tárgyalások, mind szóban, mind pedig levelezés útján alapvetően latin, olasz és török nyelven folytak, fontos szerep jutott a tolmácsoknak. A Marsigli munkásságával foglalkozó kutatók közül vannak, akik úgy vélik, hogy az olasz gróf a törökökkel való hosszú érintkezés során megtanulta nyelvüket. Ezt az állítást nem csupán azzal a ténnyel tudjuk cáfolni, hogy törökökről írott főművében, a posztumusz megjelentetett, de még életében többször átírt-átnézett Stato militaréban a török kifejezések gyakran pontatlanul, torzított formában szerepelnek, hanem még inkább azzal, hogy éppen a törökökkel való többéves, folyamatos tárgyalás vége felé, 1701 januárjában sem tudta tolmács nélkül elolvasni a török nyelvű leveleket: „megérkezett hozzám török nyelvű levele, amelyre azonban tolmács hiányában nem tudtam válaszolni, ezért legyen kedves elmondani a levél tartalmát." - írta ekkor.37 A császári megbízott több tolmáccsal dolgozott együtt, akik a török féltől érkező levelek lefordításában, a két fél közötti személyes találkozók lebonyolításában játszottak szerepet, valamint a határkijelölő biztos küldötteként ők maguk is tárgyalásokat folytattak az oszmánokkal. Marsigli gróf már a határfelmérések kezdetén többször megemlíti jelentéseiben, hogy nagyon várja a hivatalos tolmácsot, Michele Tallmant,3 8 aki már a karlócai béketárgyalások során is mellette teljesített szolgálatot.3 9 Helyette azonban be kellett érnie a fiatal Luca(s Franz) Jagelskyvel, aki Johann Baptist Podesta volt konstantinápolyi tolmács bécsi iskolájában tanulta a keleti nyelveket, és 1693 óta a haditanácsi tolmács-tanoncok csoportjába tartozott.40 Munkájával azonban Marsigli sohasem volt teljesen elégedett, talán ennek köszönhető, hogy későbbi leveleit, így az Ibrahim temesvári pasával történt levelezését nagyrészt egy másik tolmács, nevezetesen Alvise Wolde fordította, aki kiváló nyelvi képességei és neves roko-35 Keletkezésének történetéről 1. Luigi Ferdinando Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus. Toraus I. A Duna magyarországi és szerbiai szakasza. Kiadva: Deák Antal András: A Duna fölfedezése. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény. Bp. 2004. 36 Lodovico Frati: Catalogo dei manoscritti di Marsigli conservati nella Biblioteca Universitaria di Bologna. Firenze 1928. 37 Luigi Ferdinando Marsili: Relazioni dei confini délia Croazia e della Transilvania a sua Maestá Cesarea (1699-1701). A cura di Raffaella Gherardi. Vol. 1-2. Modena 1986. 471. 38 Marsili, L. F. : Relazioni i. m. 43. (1. jelentése 1699. április 14.) és 60. (2. jelentése 1699. április 25.). Marsigli az első jelentésben megemlíti, hogy van ugyan helyettese, de nagyon várja Tallmant, a másodikban pedig már azt is megemlíti, hogy késlekedése nyelvi problémákat okozhat a császár kárára. 39 Tallmant 1691-ben vették fel császári tolmácsnak, a határkijelölés munkálataiban pedig azért nem vehetett részt, mert a hadvezetés a Bécsbe érkező török követ mellé rendelte. A 18. század elején az Oszmán Birodalom fővárosában lett császári rezidens. Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején. Századok 138. (2004) 1226-1227. 40 Uo. 1227.
