Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
1480 F. MOLNÁR MONIKA Marsigli tehát sok ellenséget szerzett magának Bécsben és a törökök között sem volt népszerű, mivel erőszakos, türelmetlen és kevéssé árnyalt személyisége3 1 — sok értékes tulajdonsága mellett — sokak szemében taszítónak tűnt. Az azonban, hogy a határ kijelölését a határ menti kormányzókra bízzák, eredetileg még Kinsky ötlete volt, amikor úgy látta, nem sikerül elérnie, hogy teljes egészében az általa kiválasztott emberre bízzák a feladatot. Amikor azonban a Marsigli ellen összeszövetkezett erők látták, hogy eltávolítására nincsen mód, felkérték az Udvari Haditanács elnökét (1691-1701), Ernst Rüdiger von Starhemberg grófot, fogalmazzon parancslevelet, melyben Dietrich Nehem báró péterváradi kormányzót, Marsigli esküdt ellenségét rendeljék ki az olasz gróf mellé a határok kijelölésének segítésére. Mikor Nehem tábornok ezt a levelet, mint győzelmi jelet elküldte Marsiglinek, ő válaszában azzal utasította el, hogy mélységesen tiszteli ugyan a Haditanács parancsait, de őt Őfelsége, a császár nevezte ki a határkijelölést végrehajtó megbízottnak, és közvetlenül tőle kapja instrukcióit, így senki mástól nem fogadhat el erre a feladatra nézve más parancsot, illetve utasítást — még a Haditanácstól sem —, úgyhogy ha vele akar tartani, írjon Őfelségének. Erre Nehem báró közvetlenül a belgrádi pasának írt, hogy engedje a török megbízottat Szalánkeménre, hogy elkezdhessék a munkálatokat. Ezt az olasz nyelvű levelet sikerült Marsiglinek megszereznie, és a félreértések elkerülése végett rögtön el is küldte Bécsbe. Ilyen hatalmi konfliktusok és viszontagságok után kezdhettek csak neki a békepontokban előírt határkijelölési munkának, és ekkor Marsigli — az őt ért igazságtalanságok és sérelmek miatt — arra az elhatározásra jutott, hogy a béke beteljesítése után visszavonul, mivel nem érzi magát biztonságban a bécsi udvar egyes köreiben.3 2 Ilyen feszült körülmények között kapta meg tehát Luigi Ferdinando Marsigli I. Lipót császár Bécsből küldött latin nyelvű levelét határkijelölő biztosi kinevezéséről.3 3 Sokat segített ugyanakkor Marsiglinek feladata végrehajtásában, hogy már kezdetektől célja volt a lehető legtöbb információt begyűjteni az általa bejárt területekről, legyen szó akár gazdasági, népesedési, vallási, nyelvi, történelmi, illetve földrajzi adatokról, melyeket azután — ki tudja már akkor megszületett-e benne a gondolat, vagy csupán a későbbiekben, a sok összegyűjtött anyagot és a széles értelemben vett Magyarországra vonatkozó adatokat látva — kötetbe rendezve szeretett volna kiadásra összerendezni.3 4 Ennek a vállalkozásnak csak egy része látott napvilágot 1726-ban a hat kötetes, Danubius Pannonico Mysicus, observationibus Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, 31 Stoye, J.\ Marsigli's Europe i. m. 29. 32 Marsigli, L. F. : Autobiografia i. m. 211. Ezt az elhatározást azonban nem váltotta valóra, de meg is bánta, mivel a franciák ellen Filippo d'Arco gróf mellé Breisachba vezényelték, ahol, mivel nem tudták megvédeni a várat, nyilvánosan lefokozták, rangjelzését letépték, és kardját kettétörték. Személyes ellenségein kívül bukásában közrejátszott a császári hadseregben régóta tartó féltékenység és ellenszenv a németek és olaszok között. L. Jászay M.\ Marsili i. m. 50. 33 A levél kelte: Bécs, 1699. március 14t Szövegének másolatát 1. BUB Mss. Mars. 16/15. 34 Ezt Acta pacis Carloviensis címen jelentette volna meg. Részletesen 1. Bene S.: Acta pacis i. m. 329-372.
