Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441
A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1459 foglalt területhez hasonlóan — már magánkézben, mégpedig a vázsonykői Zichy család tulajdonában volt. 1702 tavaszán Nicolas Dumont hadmérnök felmérte a palotai vár rombolásához szükséges költségeket is. Március 16-án kelt jelentésében Palotát olyan négyszögletű kastélynak jellemezte, amelyet öt kis rondella és egy rossz árok vett körül. A vár lerombolásához szerinte 2 aknászra, 18 kőművesre, 6 kőtörőre, 300 jobbágyra, 2 ácsra, 200 lapátra, 200 csákányra, toyábbá puskaporra van szükség. A rombolás előreláthatólag harminc napot venne igénybe, ha a szükséges dolgok rendelkezésre állnak, mert Palotán mindenből nagy hiány van, így mindent Budáról kell ideszállítatni. A hadmérnök egyúttal arról is jelentést tett, hogy a külső védművek lebontása után a kastély, illetve rezidencia többé nem lesz védhető hely; amennyiben azonban az Udvari Haditanács parancsára a belső várat mégis le kellene rombolni, az jóval több időt fog igénybe venni, mint a megjelölt harminc nap.91 Zichy István győri vicegenerális két alkalommal is levélben fordult az Udvari Haditanácshoz, hogy saját családi rezidenciáját, a királyi végvárrendszernek már részét nem képező Palotát ne rombolják le.9 2 Egy a Budai Kamarai Adminisztráció Számvevőségén készített 1703. évi kimutatás azonban bizonyos várrombolási költségek részletezésénél együtt beszél Székesfehérvár és Palota lerontásáról, ami azt látszik alátámasztani, hogy mégiscsak tettek bizonyos lépéseket a vár elpusztítására.9 3 Elvileg ezt támasztaná alá az is, hogy Pfeffershofen Székesfehérvárról írt jelentéseiben minden esetben megemlítette Palota rombolásának előrehaladását. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy itt elsősorban a két vár állandó együtt említéséről van szó, és nem konkrét vagy csupán igen részlegesen megvalósult eseményekről. Ha történt is valamiféle „elszámolandó" munka, az vagy Dumont tervezetének a díja, vagy a palánk egy részének szétszedése, a földsánc elhordása, illetve a vizesárok feltöltése, tehát a külső védművek egy csekélyebb részének megszüntetése lehetett. Különösen figyelemreméltó, hogy Vanossy provizor egyetlen (a budai központhoz írott) levelében sem említette meg, hogy filiáján, Palotán rombolási munka zajlott volna. Végül a külső védművek viszonylagos jó állapotát látszik alátámasztani az is, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a Pfeffershofen által vezetett sereg ostromát, Domokos Ferenc brigadéros 90 emberrel visszaverte.94 1708-ban ugyan Esterházy Antal fontolóra vette a palotai vár lebontását, a munkálatokat el sem kezdték. A 18-19. században így a Zichy-család tulajdonában maradhatott a vár, amely napjainkban múzeumnak ad otthont. 91 ÖStA FHKA H KA HFU RN 420 1702. Apr. fol. 60-63. 92 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. 1702. Mai. No. 143. fol. 313r. és Uo. Bd. 415. 1702. Nov. No. 86. fol. 73lv. 93 MOL E 286 1703. No. 340. 94 Bottyán János vezénylőtábornok levelezései s róla szóló más emlékeztreméltó iratok 1685-1716. Közli: Thaly Kálmán. (Archívum Rakoczianum I.: Had- és belügy 9.) Bp. 1883. 386-87. Bottyán János Bercsényi Miklóshoz, 1707. július 3.
