Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
140 PAÁL VINCE nak a központi hatalmak békét kötni azzal a kijevi Radával, amely ma már nem is létezik. Czernin gróf, aki eddig szótlanul hallgatott, ekkor élénken közbevágott és kijelentette, hogy ugyan nem Trockij jóhiszeműségét, de információinak helyességét kétségbe kell vonnia. Trockij kitart megállapítása mellett, és bizonyítékul felolvas egy rádiósürgönyt, amely Kijevnek január 29-én a bolsevikok által történt elfoglalásáról, a minisztérium meneküléséről, a Rada feloszlásáról, egy kompromisszumos minisztérium tagjainak a letartóztatásáról [sic!], Cserbatov tábornok seregének a bolsevikokhoz történt csatlakozásáról stb. szólt. Czernin gróf ennek ellenére kétségbe vonja Trockij információinak helyességét. A kételkedés indokolt, hiszen a szovjet kormány néhány napja azt a hírt terjesztette, hogy Németországban Liebknecht 29 alakított kormányt. Lehetséges, hogy a Kijevből érkező jelentések sem pontosabbak. Trockij azt válaszolta, hogy a Czernin által említett téves jelentés Stockholmból érkezett. О maga cáfolta meg. Ilyen hazugságoknak ilyen időkben bizony ki vagyunk szolgáltatva. A központi hatalmak újságjai is gyakran felülnek ilyen híreknek. Ezekben a lapokban a minap hírek jelentek meg Krilenko30 orosz főparancsnok fogságba eséséről. Azóta azonban ő — mármint Trockij — két futárküldeményt is kapott Rrilenkótól, a hír tehát hazugság volt. „Mit akarnak Önök, — mondta keserű iróniával — ez része a népfelszabadító háború vívmányainak." Ami azonban Kijevben történik, annak a központi hatalmak maguk is utánajárhatnak. „Küldjenek egy tisztet Kijevbe, aki ott maga győződhet meg arról, hogy a Rada már nem létezik. Mellé adom egyik tisztünket. 48 óra múlva kezükben lesz a jelentés." Czernin kijelentette, hogy szívesen él ezzel az ajánlattal, és azzal a kéréssel búcsúzott el Trockijtól, hogy a beszélgetést velem folytassa. Trockijjal kettesben maradva, megkísérlem az eddigi megbeszélés eredményeit összefoglalni. „Megmutatkozott — mondom —, hogy a központi hatalmak és Oroszország között a megegyezés formailag lehetséges volna, ha a továbbiakban nem bocsátkoznánk annak a kérdésnek a vitatásába, hogy vajon a tervezett területi változások annexiónak tekintendők-e vagy sem. Két kérdés tűnik olyannak, amelyet külön szemügyre kell venni. Az egyik azoknak a területi változásoknak a mértékét érinti, amelyeket Németország követel, és amelyekkel Oroszországnak meg kell barátkoznia. Ön a Hoffmann-féle határvonalat elfogadhatatlannak nevezte. Hogyan oldjuk meg ezt a nehézséget? És Ön azt a szándékunkat is a béke akadályának nevezte, hogy Ukrajnával békét akarunk kötünk. Erről szintén beszélni kell. Hogyan állunk tehát a területi kérdé-29 Karl Liebknecht (1871-1919) német jogász, politikus. A porosz, majd a birodalmi képviselőház szocialista frakciójának tagja. 1916-ban háborúellenes tüntetést szervezett, amelyért szabadságvesztésre ítélték. 1918 végén Németország Kommunista Pálijának egyik alapítója. 1919 januárjában kommunista felkelést szervezett Berlinben. A felkelés vérbefojtása során főbe lőtték. 30 Nyikolaj Vasziljevics Krilenko (1885-1938) orosz katonatiszt, forradalmár. Krilenkót Trockij tette zászlósból az orosz hadsereg parancsnokává. Később államügyész és igazságügyi népbiztos lett. 1938-ban Sztálin tisztogatásainak esett áldozatul.