Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405

1436 ALMÁSI GÁBOR gyei választást szeptemberre várták, a Dudith képviselte császári párt győzel­mét pedig sokan remélték még ekkor.16 3 Kovacsóczy tehát, úgy döntött, a legbiz­tosabb a semleges várakozás: bárki is nyeri a királyválasztást, Báthory vagy Miksa, a megnyíló új pozíciókra itt is, ott is eséllyel pályázhat. Az egyetlen, akinek sorsát a lengyel királyválasztás kimenetele nem befo­lyásolta Forgách Ferenc erdélyi kancellár volt, akinek hivatalból aktívan részt kellett vennie az ügy képviseletében. Dudith és Forgách említett levélváltását már a lengyel trón körüli csatározások kontextusába kell illesztenünk. A len­gyel királyválasztás első nekifutásra ugyan francia győzelemmel zárult, teljes vereséget láthatólag egyelőre sem Miksa, sem Báthory nem kívánt elkönyvelni. Arra számítottak, hogy a francia kormányzás nem lesz problémamentes, sőt ér­demes ennek érdekében az eseményeket, amennyire lehet, befolyásolni. A há­zassága miatt még mindig mellőzött Dudith, aki az első királyválasztási csatába még éppen csak be tudott kapcsolódni, ekkor ismét egyre nagyobb szerepkört küzdött ki magának.16 4 Dudith és Forgách, illetve Berzeviczy szóban forgó 1573. novemberi levél­váltása első látásra azt a benyomást kelti, hogy az egymástól távolra sodródott literátusok a barátságot sikeresen meg tudták őrizni. Valójában a feltételezhető alapvető szimpátia ellenére a kapcsolattartást egyéni, egymástól különböző ér­dekek motiválták. Ez igaz Kovacsóczyra is, akinek sikerült valamiféle patrónu­si viszonyt kialakítania Dudithtal: a lengyelországi követet nemcsak egy-két padovai hírrel tudta ellátni, hanem könyvekkel is.16 5 Nehéz megállapítani, hogy Forgách és Dudith kapcsolatfelvételekor ki volt a kezdeményező fél. Akárhogy is volt, Dudith és Forgách a lengyel trón körüli harcban vetélytársakká váltak. Dudith és a hamarosan Krakkóba utazó erdélyi kancellár ugyanazon politikai okból lettek egymás számára hirtelen fontosak. Berzeviczy és Dudith kapcso­latfelvétele szintén ebbe a kontextusba illesztendő: Berzeviczy levele elején cso­dálkozását fejezte ki afelett, hogy Dudith a szokásos humanista trópussal élve feledékenységgel és nemtörődömséggel vádolta meg „barátságukat" illetőleg.166 Kifejtette, hogy ezt leginkább neki lenne joga Dudith szemére vetni, hiszen mind Itáliából, mind Erdélyből többször is írt, de egy levelére sem jött válasz. Dudith némi homlokráncolás mellett olvashatta e sorokat, majd Berzeviczy és Forgách leveleit visszahajtogatva minden kommentár nélkül csatolta a császár­hoz küldött jelentéséhez. Az elismerésért küzdő lengyelországi követ e szemé­lyes levelek megküldésével is szolgálatainak hasznáról szerette volna meggyőz­ni patrónusát.16 7 Ezúttal azonban túllőtt a célon: Forgáchcsal és körével nem volt ildomos túl jó barátságban lenni. Mikor 1574 kora telén az erdélyi kancel­lár megjelent Krakkóban, a császár utasította Dudithot, derítse ki, mi Forgách lengyelországi legációjának célja, majd titkos írással rögzítette a rá vonatkozó alapszabályokat: „És hogy Forgáchcsal a nevünkben bármilyen tárgyalásba bo-163 Dudithius, A.: Epistulae. Vol. 4. i. m. 333. A választásra végül csak novemberben került sor. 164 Almási G.: The Uses of Humanism i. m. 161-167.; US.: Két magyarországi humanista i. m. 1141-1143. 165 Dudithius, A.: Epistulae. Vol. 4. i. m. 125-126. 166 Dudithius, A.: Epistulae. Vol. 2. i. m. 562. 167 A levelek eredetijét ma is az ÖStA HHStA Ungarische Akten iratsorozata őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents