Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
138 PAÁL VINCE közömbös, hogy békét kötünk-e Ukrajnával, vagy sem. Ezért bizonyára késznek mutatkozik engedményekre, hogy egy ilyen béke megkötését lehetőleg meghiúsítsa. Ezután teljes részleteiben kifejtettem Czernin grófnak kompromisszumos javaslatomat, amelyet nézetem szerint Trockijnak tennünk kellene. A javaslat elnyerte Czernin tetszését, és kijelentette, hogy kész Trockijtól négyszemközti megbeszélést kérni és vele a javaslatot ismertetni. Hogy növelje az oroszok hajlandóságát annak elfogadására, lehetőség szerint hathatósan tudomásukra kívánta hozni, hogy küszöbön áll a tárgyalások megszakítása. Többek között az volt a szándéka, hogy rejtjelezés nélküli táviratot küld az akkor Péterváron tartózkodó osztrák-magyar delegációnak, és felszólítja tagjait, hogy csomagoljanak, mivel a tárgyalások hamarosan megszakadnak. A következő napon Czernin közölte velem, hogy beszélt Kühlmannal és elmondta neki, eltökélte, hogy az Oroszországnak szánt ultimátum előtt még egy közvetítési kísérletet tesz Trockijnál. Kühlman először néhány kifogást tett, aztán mégis egyetértett Czernin szándékával. Czernin azt mondta nekem, ő maga akarja felkeresni Trockijt, de menjek vele, hogy javaslataimat én magam adjam elő. /-' * Este 6 órakor Trockijhoz mentünk. Czernin gróf néhány bevezető szó után azt mondta Trockijnak, hogy bizonyára neki is az a benyomása, hogy a tárgyalások, amelyeket hat hete folytatnak, a megszakítás küszöbén állnak. Trockij fejbólintássaljelezte egyetértését. Czernin folytatta és kijelentette, hogy azért határozta el magát a bizalmas megbeszélésre, hogy megállapítsa, nem lehetne-e mégis valahogy békekötésre jutni. Mivel nekem vannak bizonyos elképzeléseim arról, hogyan lehet elérni ezt a célt, magával hozott, és kérte Trockijt, hallgasson meg engem. A maga részéről kész a béke megmentése érdekében mindent megtenni, ami a hatalmában áll. Erre én vettem át a szót és kifejtettem, hogy a tárgyalások január 12-e óta rossz úton folynak. Akkor Kamenyev2 7 az orosz delegáció nevében indítványt tett, ami talán kiindulópontja lehetett volna egy kompromisszumnak. (Kamenyev javaslata azon feltételek körülírását célozta, amelyek között az önrendelkezési jog gyakorolható lett volna.) Ehelyett a felek szőrszálhasogató, elméleti fejtegetésekbe bocsátkoztak általános kérdésekről. Azt hiszem, neki — Trockijnak — is az a benyomása, hogy jobb lenne ezeket az elméleti fejtegetéseket félretenni, és inkább a függő kérdések gyakorlati megoldását megkísérelni. Trockij azt mondta, neki is ugyanez a véleménye. Nem ő terelte a vitát ebbe a mederbe. Sokkal inkább Kühlmann a felelős, aki kényszeríteni akarja őt arra, hogy ismerje el, azok a területelcsatolások, amelyeket Németország végrehajt, nem minősülnek annexiónak, hanem az önrendelkezési jog érvényesülé-27 Lev Boriszovics Kamenyev (1883-1936) orosz politikus, 1903-ban csatlakozott a bolsevikokhoz, és Lenin egyik legközelebbi munkatársa lett. 1908-ban Párizsba emigrált, 1913-ban Pétervárra ment, és a Pravda szerkesztője lett. 1914-ben Szibériába száműzték. Az 1917. februári forradalom után Sztálinnal együtt a pétervári szovjetet vezette. 1919-1926 a politikai bizottság tagja, 1919-1925 a moszkvai szovjet végrehajtó bizottságának vezetője, és a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese volt. Trockijjal szemben Sztálint támogatta. Miután Sztálinnal a párton belüli hatalomért folytatott küzdelemben ellentétbe került, 1925-1926-ban megfosztották állami- és párttisztségeitől. 1936-ban halálra ítélték és kivégezték.
