Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
1414 ALMÁSI GÁBOR mellett az szól, hogy a Tridentben jelentősebb tartozásokat felhalmozó Dudith éppen Forgách véleményét kérte ki, mikor újdonsült pécsi püspökként a püspökség még meglévő kevés ezüst kincsét zálogba akarta vetni.5 3 Az 1563. évi törés természetesen nemcsak Forgách Ferenc életét érintette, hanem a kancelláriai jegyző, Berzeviczy Mártonét is, aki — miután udvari familiárissá nevezték ki — még ez évben újabb külföldi tanulmányút mellett döntött.5 4 Forgách alkancellári karrierje ugyan megszakadt, fizetett tanácsosként azonban továbbra is eleget kellett tennie az uralkodó elvárásainak, és még nem lehetett tudni, milyen sors vár rá Miksa alatt. Feltételezhetjük, hogy Ferdinánd halála után, 1564 nyarán ő is megjelent Bécsben, mikor Miksa egybehívta tanácsosait, hogy a béke vagy háború kérdéséről tárgyaljon velük.5 5 1565 elején is Bécsben lehetett, amikor a tanács január 3-i döntése alapján beosztották a királyi ítélőtábla működésének első fázisába, a térítést ezúttal is napi 2 forintban szabva meg.5 6 Forgách ítélkezői munkája egészen 1565 őszéig nyomon követhető: a Magyar Kamara szeptemberben több ízben közvetítette Miksa felszólítását, hogy a váradi püspök a megbeszélt időben és helyen jelenjen meg ítélkezni.5 7 Nem nagyon fokozhatta viszont a tanácsos munkakedvét, hogy az udvar évek óta tartozott neki, és Miksa felszólítása ellenére a Magyar Kamara sem fizetett. Az udvari tartozás része volt az a kölcsön is, amelyet Forgách nyújtott Ferdinánd részére az 1560-as évek elején (talán éppen Heraclides akciójával összefüggésben).5 8 1564 őszétől a politikai események centrumában az erdélyi határvillongások álltak: a váradi kapitány, Báthory István — aki a Forgáchokkal távoli rokonságban állt — elfoglalta Balassa Menyhárttól Szatmárt és Nagybányát. A Lazarus Freiherr von Schwendi irányításával vezetett 1565. évi ellenhadjárat azonban meglehetősen jóra sikerült, olyannyira, hogy egyes vélemények szerint Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratát is részben ez provokálta ki.59 Ezekhez a csaknem két évig tartó határvillongásokhoz, amelyekről Forgách Ferenc történetében részletesen beszámolt, a váradi püspök ismét személyesen kötődött: nemcsak Báthory István és az ellenkező oldalon álló testvére, Forgách Simon részvétele révén,6 0 hanem Várad közelsége miatt is. Zsámboky János, aki Schwendi Tokaj feletti győzelmét külön műben örökítette meg, ekkor a Bécsben tartózkodó Forgáchtól szerezte be értesüléseit.6 1 Naplójának idevonatkozó jegyzeteiből kiderül, Forgách már ekkor rendkívül csalódott volt Miksa uralmában: „[1566.1 április 5. Forgách püspöktől: Isteni gondoskodásnak és a török hanyagságának 53 Dudith, A.: Epistulae i. m. Vol. 1. 470. 54 Barlay О. Sz. : Egy humanista pályakezdése i. m. 139-144. 55 Forgách F.: Emlékirat i. m. 811. 56 MOL Magyar Kamara regisztratúrája, E 15, Expeditiones camerales (a továbbiakban E 15) 1565. január 3. 57 ítélkező tevékenységére vonatkozó iratok: Uo. 1565. május 30., június 4., szeptember 21. és 26. 58 Erre utaló későbbi forrás: ÖStA FHKA H KA Hoffinanz Prot. 1564 Reg. No. 259. fol. 129. 59 Sinkovics I.: Az ország megosztottságának i. m. 273-275.; Forgách F.: Emlékirat i. m. 811-829., vö. még MOE 5. köt. Bp. 1877. 3-21. 60 Sörös Pongrácz: Ghímesi Forgách Simon báró. Századok 33. (1899) 611. 61 Johannes Sambucus: Expugnatio Arcis Tokay. In: Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum decades. Basileae 1568. 891-896.
