Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405

1412 ALMÁSI GÁBOR hogy a váradi püspök azok közé a főpapok és bárók közé tartozott-e, akik „en­gedelmeskedtek a császárnak és a szükségnek, mert tudták, hogy máshogy ez nem is történhetik", vagy azok közé a kevesek közé, „akiknek a szabadság és a közérdek volt a fontosabb".4 3 Mivel a történeti Emlékiratok szerzője Miksával szemben a sértettség és mellőzöttség pozíciójából írt, az olvasó hajlamos belé látni a szükségszerűséggel az erkölcsöt szembeszegező „szabadságszerető" hőst, ez azonban közelről sem bizonyított. A pragmatikus és a közérdek retorikájába burkolózó illuzionista álláspont azonban nem feltétlenül kellett, hogy élesen el­határolódó csoportokra ossza az embereket: a kettő gyakran egy emberen belül is jól megfért egymással.4 4 Új források birtokában arra következtethetünk, hogy Forgách Ferencnek ekkor még — vagyis az 1563. őszi pozsonyi országgyűlés elején — nem volt sze­mélyes oka az elégedetlenségre, ez a helyzet azonban hamarosan megváltozott. A későbbiekben a váradi püspök klientúrájához csatlakozó Kovacsóczy Farkast pontosan a királyválasztás eseménye indíthatta arra, hogy naplófeljegyzések írásába fogjon.4 5 A nagy eseményt — mint több kortársa — valamilyen formá­ban ő is meg akarta örökíteni. Sajnos nem tudjuk, Kovacsóczy milyen funkció­ban volt a koronázás szemtanúja, kiderül azonban írásából, mennyire bejáratos volt felsőbb körökbe. Korábbi patrónusai közé tartozott (talán éppen 1563-ig) Bánffy László királyi ajtónállómester, e kapcsolat mélységére vonatkozóan azon­ban nincsenek információink.4 6 Kovacsóczy tehát a koronázás rövid leírása után rátért jegyzeteiben az azt követő eseményekre, elsősorban a hivatali változá­sokra. Ezek közül a legfontosabb a Forgáchra vonatkozó bejegyzés: „Sbardel­latus Dudith András pécsi püspök lett, és nem sokkal később alkancellárrá ne­vezték ki Forgách Ferenc váradi püspök helyére."4 7 43 Forgách F.: Emlékirat i. m. 793. 44 Ezt a gondolatot Gerő András „Magyar illuzionizmus"-ról szóló tanulmányának terve ihlette. 45 Nem tudjuk, pontosan mikor csatlakozott Kovacsóczy Forgáchhoz, de legkorábban 1563 őszén. A váradi püspök előtti időszakáról Kovacsóczy később így írt: „Ezek után nem tudom, miféle végzet ragadott el ettől [az eredendő tudásvágyától], hogy serdülő koromban sok évet hiába koptas­sak, míg végre engem, a hazatérőt — hála a te fáradozásodnak — a tudományok kegyesen, nyájasan visszafogadtak." Kovacsóczy Farkas: Volfgangi Kovaciocii Pannonii oratio De Laudibus Illustris. Ste­phani Bátoréi. Venetiis 1571. Bv. Kiadta: Veress E.: Matricula et acta i. m. 199-204. Elete korai sza­kaszáról eddig szinte semmit sem tudtunk, a róla szóló monográfia 1576-tal kezdődik. Szádeczky-Kardoss Lajos: Kovacsóczy Farkas 1576-1594. (Magyar történelmi életrajzok) Bp. 1891. 46 Kovacsóczy Farkas: Rerum Memorabilium collectanaeae, per successum et revolutionem annorum ubi saria gesta Imperatorum Regnum et princípium continentur Volfgangus Kovachoczy transcripsit in Bolondocz Anno gratiae Mdlxiij. Österreichische Nationalbibliothek, Wien; Cod. Séria nova 1912. fol. 17r-18r. (Mikrofilmen az MTA Mikrofilmtárában: Mf. 1980.) Kovacsóczy tehát Bánffy László birtokán, Bolondócon (Веско várában) látott neki az 1450-től 1558-ig terjedő, évkönyv stílusú történeti lejegyzésekhez, melyek folytatásának tekinthetők az 1563. évtől kezdődő naplójegyzetek (uo. fol. 62r-73v ). (Vö. Varjas Béla: Kovacsóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Gergely. Irodalomtörté­neti Közlemények 74. [1970] 129.) Bánffynak készülhetett Kovacsóczy Elegáns história című írása, hiszen e Mátyás király idejéről szóló írás egyik főszereplője Bánffy Miklós (uo. fol. 39-40). Forgách­hoz csatlakozásának pontos dátuma ismeretlen, feltehetően 1563 ősze és 1564 vége közötti időszak­ban történt ez meg. Forgách Ferenc testvére, Margit és Gyulaffy László esküvőjén már ott volt 1564. december 27-én (uo. fol. 64r). 47 „Ceterum Andreas Dudith Sbardellatus creatus est in epis(copatum) Quinque(ec)cl(es)ien(sem), et paullo post factus est vicecancellarius in locu(m) Fran(cisci) Forgách ep(isco)pi Waradien(sis)."

Next

/
Thumbnails
Contents