Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
KÉNYSZER ÉS SZOLGÁLAT. PORTRÉVÁZLAT FESTETICS GYÖRGYRŐL 1373 hászta", és Festeticsnek meg kellett szabnia, hogy az ifjú gróf hány lovat, kocsit és szolgát tarthat.15 0 Mindamellett az általa létrehozott intézmények és családja iránti mély felelősségérzete, a mindent racionálisan irányítani akarók merevsége, szintén forrása lehetett a vele közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel kialakult konfliktusaiban. Festetics mindennapjait élete utolsó két évtizedében a gazdálkodás és az általa fenntartott iskolák körüli ügyek töltötték ki. Törekvéseit mindkét területen a racionalitás, illetve szigorú értékrend jellemezte. Amikor Kulcsár Istvánt felkérte fia nevelőjének, egyúttal tervet is készített, amelyben az előbbiek szellemében igyekezett a nevelési célokat megjelölni.15 1 Ugyanez jellemezte, amikor két távoli unokaöccse, Festetics Leó és Ernő árván maradtak, és nevelésük felügyeletét elvállalta. Pontosan meghagyta, hogy a két fiatalember mit tanuljon, mit gyakoroljon, milyen legyen az életmódja. Előírta azt is, hogy a számukra kiutalt havi ötven forintból tíz forintot könyvekre költsenek. Ernőnek — aki Pesten tanult — vadászatoktól és báloktól tartózkodnia kellett, igaz, színházba hetente kétszer is elmehetett. Festetics ezenkívül megkövetelte, hogy magyar, latin, német, francia és angol nyelven rendszeresen írjanak neki.15 2 Gondoskodásának megnyilvánulásaira azonban nemcsak saját alapítású iskolái vagy a közvetlenül rá bízott személyek kapcsán találunk adatokat. Segítette például a váci siketnéma intézetet, de a linzi hasonló intézettel is kapcsolatban állt.153 Eredményességre való törekvése tehát nem zárta ki az elesettek iránti figyelmet, a felvilágosodás szellemiségéből fakadó filantrópiát, amint arra Richard Brighttal folytatott egyik beszélgetéséből is következtethetünk. Bright például megjegyzésre érdemesnek tartotta, hogy a keszthelyi gróf igen meg volt lepve a gyermekekkel szembeni korabeli angol törvények szigorúságán.154 Ellentmondó vonásnak tűnik viszont, amit egyes szerzők külön is hangsúlyoznak, hogy Festetics György, aki a Georgikont létrehozta, vagyis egy olyan intézményt, mely a racionális gazdálkodás mintáit volt hivatott közvetíteni, más birtokain igen határozottan megkövetelte jobbágyaitól a feudális szolgáltatások teljesítését. Míg egyfelől ez arra vall, hogy a modern gazdálkodási gyakorlat valamennyi eleme általánosan nem létezett birtokain, másfelől kétségtelen, hogy ez közvetett módon a parasztsággal szemben könyörtelen feudális nagyúr vonását is erősítheti.15 5 Bontz József, a múlt század végén Keszthelyről írott monográfiájában megemlíti, hogy az úrbéri terhek súlyát a város lakói a 19. század elején igen súlyosnak érezték,15 6 mivel Festetics a robot és a különböző terményjáradékok fokozottabb pénzbeni megváltását kívánta elérni. Meg kell 150 Szabó D.: i. m. 328-329. 151 Szabó D.: i. m. 320-323., ill. MOL Festetics Lt. P 246 5. es. fol. 37. 152 MOL Festetics Lt. P 589 7. es. fol. 8. 153 MOL Festetics Lt. P 246 1. es. fol. 380., 565. 154 Bright, R.: i. m. 449. 155 Szántó I. : A parasztság kisajátítása i. m. 166-179., Uő: Keszthely úrbéri viszonyai i. m. 1984. 40-43. Süle Sándor a rendkívül kritikus kortárst, a vörsi plébánost idézi, aki szerint Festetics az 1816. évi éhínség idején csak jelképes összeggel támogatta a keresztúri uradalom jobbágyait. Süle S.: i. m.. 14. 156 Bontz J.: i..m. 126.
